2003. szeptember 1.

Tudom, hogy nem szabad türelmetlennek lenni, de egyszerűen megőrülök a várakozástól. Egyfolytában nézem a postafiókomat, várom hogy jöjjön a levél. A hideg futkos a karomon, de nem negatív értelemben. Érzem, ahogy a kis szőrszálak felállnak, mint amikor egy nekem kedves ember megsimítja a karomat ... borzongás?! Asszem ez a szó illik rá legjobban.

Nincsenek megjegyzések: