Nem találkoztam tegnap a táltossal. Valahogy mélyen legbelül sejtettem, hogy ez lesz. L. azt mondta, hogy majd telefonál, hogy pontosan mikor, hol stb. Aztán nem telefonált. Én meg nem tudtam a számát. Ez van.

Utálom, hogy a könyek drágák. Utálom, hogy a gazdasági viszonyok arra kényszerítik az embert, hogy olvasás helyett inkább tv-t nézzen. Utálom, hogy mindenkit be akarnak skatulyázni, és egy üres, személytelen robottá akarják változtatni az embert, akinek semmi más dolga nincs, csak dolgozzon, és ne gondolkozzon, ne akarjon változtatni, elégedjen meg azzal, ami van.
Egyébként most jókedvemben vagyok :)

Rendet raktam a gépen a képeim között, most mindegyik be van sorolva a neki megfelelő mappába, és nincs akkora káosz.

Ma kezdődnek a Pécsi Napok. Ami azt is jelenti, hogy esténként lesznek ingyenes rendezvények, sörsátor, utcai bazársor, és pörgő-forgó-hányingerkelő körhinta, amit nagyon imádok. Nemrég azt álmodtam, hogy felülök egy repülőgépre és amikor a gép felszállt, az olyan volt, mint amikor ezen a csodamasinán ülök. Nem ültem még repülőn, úgyhogy nem tudom milyen érzés, de biztos, hogy nem ilyen :)))