2003. szeptember 11.

Gyomorgörccsel ébredtem. Olyan volt, mint régen, amikor iskolába jártam és tudtam, hogy valami témazárót írunk, amire nem, vagy csak alíg készültem. Nem tudom mitől van ez az érzés. Az biztos hogy hozzájárul, hogy nap minden órájában gondolok arra, hogy mi lesz akkor, ha azt az albit a pasi nem nekünk adja ki. Annyira megtetszett kívülről a ház, és közel is van... Ahh, nem problémázok rajta.

Kopat ha minden igaz ma kapja meg a július-augusztusi fizuját, tegnap utalták át a bankba. Remélem nem csinálja azt, mint pár hónappal ezelőtt, hogy alíg hogy felveszi, kölcsönadja valakinek, akit többet nem lát viszont.
Sőt, ma kapom meg én is a fizum másik felét. Elvileg ma tök sok pénzhez jutunk. Na jó, ez a tök sok relatív, nálunk kb 120E Ft-ot jelent. De inkább nem beszélek előre, mert bármi közbe jöhet.



Tartok attól, hogy egy barát csak érdekből adja ki magát barátnak ... bár az összes észérv ez ellen szól, egy kis hang mégis mintha figyelmeztetni akarna. Figyelek a "hangra", és objektíven probálok nézni az illetőre ezek után.

Nincsenek megjegyzések: