2003. június 30.

Teljesen hülye vagyok, azt meg elfelejtettem leírni, ami ma reggl történt velem.
Álmosan bandukoltam a szokásos útvonalamon, épp az építkezés mellett akartam elhaladni. egy fallal el van kerítve az a terület, ahol dolgoznak, és a járda másik oldalán pedig egy másik háznak a fala van, szóval a járda az egyik helyen olyan keskeny, hogy csak libasorba lehet áthaladni. Épp szemből jöttek emberek, és félreálltam. Egy öltönyös fazon volt az utolsó, olyan 35 év körül lehetett. Amikor mellettem ment el, akkor pedig olyan pofátlan módon letapizott, hogy majdnem felrobbant a fejem dühömben. A keze "véletlenül" a rövidnadrágom cipzárjánál landolt, és ott mozgatta az ujjait. Az egész csak egy másodpercig tartott, mert én meg a kezemmel erőteljesen ellöktem a kezét. Hátranéztem, de a pasi csak ment tovább, mintha semmi nem történt volna. Először annyira ideges lettem, hogy ha valaki tényleg véletlenül ér hozzám, akkor lehet hogy gazdagodik 1-2 folttal, aztán már csak jót röhögtem az egészen.
Egyszerűen csak pont én voltam ott, ha egy másik csaj is ott lett volna, akkor biztos vagyok benne, hogy inkább azt tapperolja le. Nem vagyok az a típus, aki kisszoknyában, tűsarkúban, és mellkidobós blúzocskában mászkál. A mai öltözetem a következő: rövid farmernadrág, ujjatlan, csíkos felsőrész (nem testhez tapadó), és egy egyszerű uniszex szandál. A hajam pedig hátul össze van fogva. Smink semmi. és még szőke sem vagyok. Szóval a ma reggeli kalandomat a következőknek tudtam be: 1.) csak én voltam nőnemű ott 2.) a pasinak izlésficama volt, és valószínű, hogy a szeme sem a legjobb :)) 3.) valószínű, hogy régen volt nővel.
De akkor is ... és ráadásul öltönyös! Tehát nem az a fajta, aki építkezéseken dolgozik, és mindenkire ráfüttyög, cuppog, akinek 2 használható lyuk van a seggén. A "döbb" még mindig tart ...:)

Nincsenek megjegyzések: