2003. június 26.

Hmm.. megujult a blog-szerkeszto. Tetszik :) Csak az nem, hogy ekezetek nelkul kell irni.

Kezdem kiheverni a tegnapiakat, igazabol mar nem is erdekel, csak tegnap felkavarta bennem a mar eltemetett dolgokat, emlekeket. Meg jo, hogy Kopat mellettem van.
Mint minden reggel, most is almos vagyok, és mint minden hajnalban, ma is felébredtem arra, hogy szakad rolam a viz.

Igazabol mostanaban nem torténik velem semmi extra . Ez jo is, meg nem is. Altalaban, amikor ilyen nagyon nyugi van, akkor utana jon a nagy vihar. Akar egy nagy veszekedés Kopattal, akar valami észbonto esemény. Jelenleg egyik sincs kilatasban.

Tegnap beszéletem Balazzsal (wicca fopap). Chaten megszivatott par emberkét. Egy 12 éves kislanyt kifaggatott, miért hiszi magat boszorkanynak, egy 21 éves csajtol meg megkérdezte, lenne-e a tanitoja. A csajnak elég nagy az egoja, és mikor konkrét kérdésekre kellett volna valaszolnia (pl hol tanulta a dolgokat) kodositett ezerrel. Persze ezek privatban mentek, én is csak onnét tudom, hogy Balazs elmesélte. Jot mulattam rajta. Szivesen megmondtam volna a leanyzonak, hogy, hé, figyelj, ne jatszd magad, egy wicca fopappal beszéltél :)) Azon kezdtem el gondolkozni, hogy vajon én elsore milyennek tűnok? Aztan visszagondolva azokra a beszélgetésekre, amikor ismeretlen emberekkel beszéltem, (és nem az volt a fo témajuk, hogy van e kedvem netszexelni) arra jottem ra, hogy nem tüntetem fel magam sem nagy bolcsnek, sem nagy magusnak, mivel egyik sem vagyok. Torténtek velem furcsa dolgok parszor, talan azokat megemlitettem 1-2 embernek, de altalanossagban azt hiszem elmondhatom, hogy az igazat mondom, irom magamrol.

Visszatérve a Balazzsal valo beszélgetéshez - egy pillanat ... ez nekem nem megy. A Balazs névrol a Bazsi jut mindig eszembe, az a baratunk, aki ongyilkos lett tavaly... Szoval Sherakinnal megbeszéltük, hogy hétvégén lemegyünk Orfűre, aztan megbeszélünk par dolgot, hogy miket kellene tudnom ahhoz, hogy wicca lehessek. De vajon wicca akarok lenni? Hmm ... nekem nem az szamit, hogy minek nevezik azt, amit ismerni, elsajatitani szeretnék. Csak tanulni szeretnék! Szeretném tudni, hogyan lehet hasznalni a gyertyamagiat, meg mindenféle hokusz-pokuszokat. Ugy érzem, nagyjabol ismerem magamat, tudom, mire miért, hogyan reagalok ... csak a türelmemmel van baj :) Vagy lehet hogy az nem is baj, hogy ha valami nagyon felidegesit, akkor szeretem kiadni magambol a dühomet, pl orditok egy hatalmasat (mint kb 1 honappal ezelőtt), vagy jol becsapom az ajtot?! Utana legalabb lenyugszok, és targyilagos tudok lenni. Még mindig jobb, szerintem, mintha elfojtanam magamban, nem?
Szoval az ilyen hokusz-pokuszok érdekelnek leginkabb, ebben latom megnyilvanulni azt a vilagot, melybe annyira vagyok. Talan gyerekes dolog .. de vallalom ezt is :)))

Azt vettem észre, hogy mindenki, aki ezoterikus dolgokkal foglalkozik idokozonként él drogokkal. Vagy az, aki néha drogozik elkezd foglalkozni a "másik vilaggal"?? Jomagam az elso kategoriaba tartozok, hiszen par honapja volt az elso alkalom, hogy elszivtam egy füvescigit. Volt is nagy utazas :))) Aztan az utana kovetkezonél nem volt semmi élményem. Talan a kovetkezonél:)) Ugy tűnik sikerül beszrezni egy ujabb adagot :) Persze ez még nem biztos.

Ahogy korülnézek a mai vilagban, azt hiszem elég ritka példanynak szamitok azzal, hogy 21 évesen szivtam eloszor, és még abortuszom sem volt ... vagy csak én lennék lemaradva? :))

Nincsenek megjegyzések: