2004. április 27.

Találkoztam K. val, aki az új főnököm lesz. Fekete Jaguárral jött értem, kivitt a gyárhoz, körbevezetett, beszéltünk a munkakörről, munkaidőről, fizetésről. Próbáltam fapofát vágni, amikor mondta, hogy egyenlőre próbaidőre olyan havi nettó 80 ezret tudna fizetni. Legszívesebben visítani kezdtem volna örömömben, de elárulni nem akartam magam. Úgyhogy most jön majd a dolgok nehezebbik része, L.-nek megmondani, hogy felmondok, és minnél hamarabb át akarok menni az új helyre. Igazából ... tisztelem őt, olyan, mint egy pót-apa ... de a megélhetésem fontosabb. Nem tudom mikor adódik újra ilyen remek lehetőség ... remélem megérti, hogy ezt ki kell használnom.

Szép éjszakát mindenkinek.

Nincsenek megjegyzések: