Lépésről lépésre haladok a céljaim felé. Első lépés hogy megkaptam az új állásajánlatot, második hogy személyesen is tárgyaltunk, harmadik, hogy főnökömnek elmondtam, negyedik, hogy igent mondtam. Terveim szerint május 17-én kezdek az új helyen. Van bennem egy kis gyomorgörcs, noha tudom, hogy alkalmas vagyok a feladatra, megvannak az ismereteim hozzá. Új emberek, új környezet ... még szerencse, hogy könnyen tudok alkalmazkodni.
Nem tudom, hogy a blogot fogom-e tudni vezetni. Nem tudom mennyit leszek internet közelben. Nem tudom, hogy szükségem lesz-e az internet világára, ha olyan munkahelyem lesz, ahol jól megfizetnek, ha együtt fogok élni azzal, akit szeretek, és ha végre jövőre elkezdhetem azt a sulit, amit annyira szeretnék ...
Amint megfogalmazódtak bennem a céljaim kb 1 hónappal ezelőtt, azóta a "véletlenek" is nekem játszanak. valóban csak ennyi kell ahhoz, hogy megvalósítsam az álmaimat? Nem, szerencse is kell. És merész álmok. És remények ...