2004. április 13.

Nem találom a helyem sehol. Alíg vártam, hogy 5 óra legyen és hazamehessek. Aztán most 7 óra van, és ismét itt ülök a munkahelyemen, mert nem jó otthon. Bárhova nézek, mindenhol őt látom ... lennék már egy héttel idősebb, addigra már valamennyire hozzászoknék a hiányához és lenyugodnék. Mi a franccal foglaljam el magam?! Ha olvasni kezdek, egy idő után azt veszem észre, hogy csak bambán bámulok ki a fejemből. Sehogy sem nem jó ez most így nekem. (szép fogalmazás)
Nos ... szép estét .. meg éjszakát mindenkinek.

Nincsenek megjegyzések: