A hétvégém az "erőszak" jegyében telt. Kezdődött pénteken, mikor is "tanítóm" :) figyelmembe ajánlott egy weboldalt, ahol borzalmasabbnál borzalmasabb képek és írások voltak. Kínzások, csonkítások, nemi erőszak, betegségek stb... Felmerült a kérdés, hogy ha ennyire irtózok tőle, akkor miért nézem. A válasz egyszerű: azért, mert ember vagyok. Van egyfajta kíváncsiság, ami úgy érzem, hogy még egészséges. Mivel nem tudom, hogy néz ki egy halott ember, és nem tudom, hogy pl milyen egy lőtt seb, ezért ha máshol nem, itt most megláthattam. Kíváncsi voltam arra is, hogy ez milyen reakciót vált ki belőlem. Undor és bűntudat. Bűntudat amiatt, hogy én is ember vagyok. Bár szerencsére nem az a fajta, aki ezeket élvezi. Nem tudom megérteni, sem elfogadni, hogy miért csonkítanak meg valakit kedvtelésből. Mindegy, szerencsére ezek nem tartoznak az én világomba. Csak szörnyű volt látni, hogy ilyen is van.
És mindig is volt! Szombaton elmentünk végre abba a kínzómúzeumba, ami itt Pécsen van, és amiről a tv-ben is lehetett látni, hallani. Hmm... elgondolkodtató volt. Kerékbetörés, karóbahúzás, lefejezés, kínzópad és egyéb nyalánkságok. Tetszett, hogy magyarul, angolul és németül is le volt írva mindezeknek a történelmi háttere. Az, hogy melyik királynak milyen rendelkezései voltak, melyik milyen bűntetéseket szabott ki, stb... Egyetlen prblémám az volt, hogy otthon hagytam a szemüvegemet, úgyhogy sokmindent nem tudtam elolvasni, meg bevallom egy kicsit lusta is voltam annyi betűt megnézni :) Egyszóval: kínzások mindig voltak, és mindig lesznek, ez akár elfogadom, akár nem. Vasárnap este: de Sade márki élete. Feltárult előttem a XVIII. századi Franciaország. Bár ez csak egy film volt (életrajzi dráma) akkor is elég hű képet adott az akkori szokásokról. Nem volt mentes ez sem az erőszaktól. Utána a Millenium sorozatot néztük Kopattal. Volt egy őrült alak, aki élőben, interneten mutatta be, hogyan végzi ki az áldozatait, amikor az oldalszámláló elér egy bizonyos nézettségi számot. Természetesen nem kapták el az alakot. Utána még egy film, amikoris egy író, fiatal lányokat fojtott vízbe, és a víz alatt egy kis kertet rendezett be belőlük. És persze ő is megúszta a bűntetést.
Eddig is ennyi erőszak ment a tévében, vagy csak nekem sikerült ilyen jól összeválogatnom a műsorokat?? Felmerül a kérdés: miért ilyen filmeket sugároznak? Azért, mert a népnek ez kell. Szinte szomjazzák a brutalitást, a vért, az erőszakot. Magam részéről inkább megnézek egy Macska-jaj stílusú filmet, aminek ugyan nem sok mondanivalója van, mint egy vértől fröcsögő horrort. És ha már horror, miért nem lehet igényes horrorfilmeket készíteni? Miért kell a sok síkítózó szőke nő, és miért nem veszik észre soha, hogy az ajtó mögött van a gyilkos?? Azt hiszem tavaly nyáron láttunk egy filmet, ami a kategóriájában nekem nagyon tetszett. 13 kísértet. Szerintem érdemes megnézni, bár a végén van egy kis logikai bukfenc, de azért elég jól megcsinálták.
Nah ... az erőszakról ennyit.