Tegnap ismételten meg kellett állapítanom, hogy a stílus és az emberségesség nem függ az iskolázottságtól. Vagy talán van ahol azt tanítják, hogy egyes hallgatók magasabbrendűnek érezzék magukat másoknál, és ne köszönjenek?! Vagy ez csak egyszerűen annak az emberkének a stílushibája volt? Végülis számomra teljesen érdektelen ...

Elvittük Beával az albérleti díjat a tulajhoz délután. Valahogy olyan furcsa volt a nő .. úgy értem, mintha beteg lenne. Nem látszik rajta ilyesmi, csak olyan megérzés-féle volt ...

Amikor pár hete bedöglött a winchesterem otthon, elveszett nagyon sok olyan adat, amiről azt hittem csak ott voltak meg. Hála a gépekbe vetett bizalmatlanságomnak, egy kislemezen megtaláltam ezt a pár dokumentumot, és bár sérült volt az egyik file, elég sok minden megmaradt. Többek között napló részletek. Ohh, igen, megint kísért a múlt. Ezúttal azonban érdekes játékot játszott velem. 18 évesen kerestem valakit. Nem olyan értelemben, ahogy az átlag tizenéves keresi a kapcsolatokat, szerelmeket. Valami mélyebb dolgot kerestem. Akkoriban éveken keresztül kísértett az az érzés, hogy elvesztettem valakit, aki számomra nagyon fontos volt. Mintha egy régi-régi emlék lett volna, ami nem kerül felszínre, de a tudatalattiban ott lapul, és utat akar törni magának. Még valami verset is írtam erről ...
Aztán jöttek az elfojtások, menekülések a kalandokba, menekülés a túlzottan aktív szexuális életbe, és ezeknek köszönhetően ez az érzés kezdett háttérbe szorulni.
Tegnap, amikor elolvastam azt a részt, ahol erről írok, egy az egyben azonosítani tudtam az "elképzelt" alakot Y.-val ...

Tisztán látom az utat, ami idáig vezetett, látom az összefüggéseket, látom, hogy egyes emberek élete hogyan alakult annak érdekében, hogy idáig jussak ... Persze nyilván az ő útjuk is a saját céljaikat szolgálta, de nagyon határozottan terelgette az enyémet is.
Bár tudatosan még nem tudom irányítani a sorsot, de sokszor felismerem, hogy mi miért van, és sokszor tudom, hogy egy-egy lépésemre milyen "véletlen" fog válaszolni.

Ki vagyok Én? Ki Y.? Kik vagyunk mi egymásnak? És miért kellett eddig várnunk? Miért érzem, hogy a dolgok hátterében sokkal mélyebb tartalom van, mint amit egy halandó ép ésszel felfoghat?...