Bár lassan telnek a napok, nem érzem a percek súlyát. És ami még furcsa, de nagyon kellemes; hiába van Y. 350 km távolsára tőlem, olyan, mintha egy szomszéd szobában lenne. Hiányzik, de tudom, hogy "velem van". Kopatnál nem éreztem ezt :( Ő mindig távol volt, sokszor még akkor is, amikor mellettem ült. Hétfő óta nem találkoztam vele, pedig azért érdekelne, hogy van, sikerült-e munkát találnia, stb ..

Valalmi nagyon intenzív érzés van bennem kibontakozóban, és ezalatt leginkább a lelki életemre gondolok, nem pedig az érzelmeimre. kíváncsian és türelmesen várom az események kibontakozását.

Tegnap húztam egy kártyát, csak úgy, útmutatásként, kíváncsiságból. Elégedetten vettem tudomásul a választ :)