Szombaton lesz kereken 1 éves a blogom. Nem ártana egyszer végigolvasnom már nekem is, hogy milyen hülyeségeket írtam. Aztán a kompromitáló részeket kicsit átdolgozni. Bár.. nem! Ez vagyok, ilyen vagyok, ez van! :)
De valójában az álmomról akartam most írni. Reszkess világ egy őrült elme álmodik! Torz képek, kusza gondolatok, de a lényeg a lényeg.
Egy épület tetején álltam. Elég instabil volt minden, az épület dülöngélt, és a teteje körülbelül 2 négyzetméteres lehett. Valamilyen lények akartak feljutni, a ház falán kapaszkodtak fel. Gyorsan jöttek, egymás után, láncot alkotva. Először lerúgdostam mindegyiket, amelyik felért, aztán meguntam, és belenéztem a mélybe. Ugrottam. Úgy, hogy láttam, hogy közeledik felém a talaj. Nem féltem, tudtam, hogy csak álmodom és nem eshet bajom. Aztért közben eszembe jutott egy dolog. A test nem élhet tudat nélkül. És ha most a tudatom meghal, akkor már talán nem is ébredek fel ?!
Nem, nem ... nincsenek öngyilkos szándékaim. Nem adom meg a világnak azt az örömöt, hogy letakarodom a színről :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése