2004. február 17.

Élek és virulok. Vagy legalábbis igyekszem ...

Tegnap este végre sikerült G.-nek és Beának közelebb kerülni egymáshoz. Kíváncsian várom a folytatást, drukkolok nekik, olyan aranyosak együtt, szerintem összeillenek :) Persze ami innét történik velük, az kizárólag rájuk tartozik... igyekszem nem kíváncsiskodni.

Olyan élethelyzetbe kerültem, ami nagyon sok türelmet, és erőt igényel. Mintha egy haldoklót kellene meggyőznöm arról, hogy van miért élni, és akarjon ő is élni. Elég nehéz, és lehet hogy kevés vagyok hozzá, de mindet megteszek.

Hihetetlenül intenzívek lettek az érzéseim, úgy is mondhatnám, hogy a lelki életem. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen érzések is szorultak belém. Furcsa színben pompázik minden ...

Nincsenek megjegyzések: