Sűrűek a programjaim, de örülök, hogy le tudom magam kötni, nem pedig egyedül rágom magam a hülyeségeimen.
Tegnap lejött délután a melóhelyemre A., beszélgettünk arról, amit ma délután készülünk elkövetni önmagunk ellen :) Mielőtt bárki félreértené: csak egy közös meditálásról van szó. Egy másik sík látogatásáról, vagy valami ilyesmi. Régebben ő gyakran csinált ilyesmit, tehát van benne gyakorlata. Nem tudom mit várjak, mire számítsak, inkább nem számítok semmire, és majd kiderül merre meddig.

Meló után találkoztam egy kiscsajjal, akivel chaten beszéltem pár szót. Viccesen indított; megkérdezte boszi vagyok-e :) A válasz ennyi volt: "persze :)) "
14 éves lányzó, tele naivitással, érdeklődéssel. Valahogy egy kicsit magamra ismertem benne. Mondhatnám, olyan, mint amilyen én voltam. Elolvasta azt hiszem a boszorkányság nagykönyvét, vagy a wiccát, az alapján barátnőjével csináltak egy light-os szeánszot.
Nem az a fajta buta kislány, aki elhisz mindent, amit a tv-ben lát. Komolyan veszi a wiccát, még ha kicsit keveri a is a boszorkánysággal, és pozitívan áll hozzá a dolgokhoz. Értem ezalatt azt, hogy nem akarja megátkozni pl a tanárárt csak mert rossz jegyet kapott :)
Mindent úgy csinál, ahogy ezekben a könyvekben olvasta, tisztítás, felszentelés, meg varázskör, egyebek..
Próbálkoztak állítólag szerelmi kötéssel is :))
Azért aranyos kiscsaj.