2004. január 28.

Egyszer regen - legalabbis a tavalyi ev aprilisa nagyon regnek tunik - egy akkori jobarat azt mondta, hogy hozza kell szoknom a viharokhoz, ha igazi boszorkany akarok lenni. Nem szoszerint kell ezt erteni, de azt hiszem a melyebb mondanivalojat csak most ertem/tapasztalom meg.
Nem tudom mennyire alattomos dolog a hatterbol iranyitani az esemenyeket, mikozben egy masik szemely azt hiszi, hogy a gondolatai, a vagyai maguktol jonnek, mikozben en idezem elo benne ezeket.

Hihetetlen, hogy egyetlen level mennyire beszedes tud lenni ... A kezemben van az iranyitas, legalabbis egyenlore.
Mindenesetre ha ket szines fantazia talalkozik, elkepeszto dolgok kelnek eletre.
"Sotet sarok" ... ?.. hogy irjam le azt, amit meg sem tudok fogalmazni?

Nincsenek megjegyzések: