... avagy: ugye nem csak én vagyok nem normalis? - Dühöngő a (fél)őrült Énemhez
2004. május 6.
Néha olyan dolgokon agyalok, aminek semmi értelme. Pl.: a galambok hogy tudják kiválogatni a morzsákat a többi kis apróság közül? Lelki szemeim előtt látok egy galambot, fejébe beültetve egy olyan készülékkel, amitől úgy lát mindent, mint a terminátor. Ránéz valamire a földön, kis apró pittyegő kör ráközelít, beazonosítja; élelem, fogyesztható. Aztán a galamb gyorsan lehajol és felszedi. Éljen az infantilizmus. Cyber galambok. Én sem leszek már hülyébb :))
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése