Feladtunk faxon két hirdetést, albérlet ügyben. Csak lesznek jelentkezők.
Hétvégén kimegyünk anyuhoz, mert Bea szülei lejönnek, aztán kicsit zsúfoltan lennénk, ha nem mennénk ki. Ha jó idő lesz, talán elmegyünk kirándulni is, meg vasárnap le a vásárba :) Persze csak ha ki tudjuk magunkat rúgdosni az ágyból ;) Mert mostanába az alvásból kicsit kevés jut. Hiába no ... a sok .. beszélgetés ;)
Hmm... egy kicsi a belső világból ...
Végre nem fázok :) Bár ez nem igazán belső... De úgy értem, hogy belül sem fázok. Tanulom a türelmet :)) És az odafigyelést. Csak néha még mindig kevésnek érzem magam ... átkozott szülői neveltetés... Csak öcsémet sajnálom, hogy ugyanazokon kell majd nagy valószínűség szerint végigmennie, mint amin nekem. Bár talán apám őt annyira nem utálja, és nem mutatja ki ezt, mint annak idején nálam. Persze most kisarkítom a dolgokat ... és talán túlzok is. De így éltem meg, és ez van. Változtatni már nem lehet rajta.
Egyébként múlt héten 2x is felhívott apám ... egyszer, hogy számíthat-e a segítségemre, ha hoz öcsémnek egy számítógépet, (szoftverek telepítése, ilyesmi), meg egyszer anyám miatt, hogy beszéltem-e vele. Mindegy. Még azt is felajánlotta, hogy ha van időm és kedvem, megnézhetném amit Siófokon dolgozott. Hmm ... majd ... na jó, néha normális, csak sajnos ez elég ritka.
Ehh... elég a családnak nevezett szervezetlen egység problémáiból :)
Süt a nap ... kék az ég ... csiripelnek a madarak .. jól indul a nap (hi-hi-hi-hi, gondoljon mindenki arra, amire akar), már csak egy rohadt albit kellene találni, olcsón, nagyot, tök jót, felszereltet. Na jó, ha nincs benne szauna és bio ágy, az sem gond ;) Aludni bármin lehet, a többi meg cak kreatívitás kérdése. :))
Túl sokat vigyorgok ma ... de ez van ... nincs ellenemre, és szerintem Y.-nek sincs :))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése