2003. július 31.

Borús, esős, szar idő van. Az ilyen időtől meg álmos vagyok ...

Reggel próbáltam az otthoni winchestert rárakni a munkahelyi gépemre, de valahogy nem indult el a gép. Utána kaptam az infót, hogy talán át kellene jumpolni. Viszont mire visszaraktam mindent a helyére már 9 óra volt, és napközben nem akarok gépet szerelgetni, mert ha jön egy ügyfél, akkor nem biztos, hogy tud várni, amíg én összerakom a masinát. Úgyhogy 5 után majd újra próbálkozok. Haza akaom vinni azokat a cuccokat, amiket tegnap letöltöttem, vicces videókat, és flasheket, a gumicsizma oldaláról. Remélem nem teszem tönkre a gépet :) Bár túl sok mindent talán nem tudok elrontani azzal, hogy a kábeleket oda rakom, ahova kell. Aztán ha automatikusan nem ismeri fel, akkor még azt is tuom, hogy hol mit kell állítgatni. Hűű ... reszkess gép!! Délután bütykölök :)) Szóval ha nem lesz holnapi bejegyzés, akkor valamit nagyon elszúrtam.

2003. július 30.

Na ezzel is megvagyok!
Nem tudom mikor örültem utoljára valaminek ennyire, mint most annak, hogy végre működik minden. Persze a javítás terhe L.-ra hárult, R. csak tönkretenni tud dolgokat. Bárcsak vissza se jönne.

Mivel az e-mail sem működött, eddig azokat sem tudtam megnézni.
Kaptam egy levelet a Méta együttes vezetőjétől, Beától. Egy kicsit lelkiismeret furdalásom van, amiért olyan őszinte voltam itt a blogomban, és leírtam, hogy nem szeretem a népzenét. Nem akartam őket megsérteni. Bele tudom képzelni magam a helyzetébe, és bizony tényleg szarul esne, ha egy hülye kis fruska így lefikázná azt a munkát, amit ők végeznek. Ezért utólag elnézést kérek tőle és az együttes tagjaitól. Ettől függetlenül kitartok amellett a véleményem mellett, hogy nem szeretem a népzenét, de persze ez is kell, és le a kalappal azok előtt, akikben van még annyi kitartás, hogy próbálják őrizni a hagyományokat.

Annyi, de annyi mindent tudnék most így hirtelen írni ...

Tegnap bent volt nálam az a kiscsaj, aki majd helyettesíteni fog abban a 2 hétben, amíg én a szabadságomat élvezem. Szegény szörnyülködött, amikor megmutattam neki azt a programot, amivel az árajánlatot készítjük. Hát igen, elég kusza, de azért van benne logika, csak rá kell jönni.

Ma megpróbálom összehozni a honlapomon a "magamról" oldalt. Csakhogy fogalmam sincs, hogy mit írjak magamról. Gondoltam arra, hogy fogok egy horoszkópos könyvet, és kiírom belőle azt a részt, ami a Halakat jellemzi. De ez nem túl eredeti. Majd csak lesz valahogy ...
2003 - 07 - 24 Csütörtök

16 színen fut a gép. Alíg látok valamit, minden óriási, mert 640x480-as felbontásban működik csak a képernyő. Ha minden igaz, akkor ma elviszi L. szervízbe. De ki tudja, hogy onnét mikor hozzák vissza. :( Nézem a jó oldalát: több időm marad az olvasásra. Saját cuccaimat amit tudtam elmentettem, a többi nem érdekel. Jah, tegnap voltunk Tettyén, és megnéztük a "Robbanás előtt" c. musicalt. Nagyon jó volt, nem számítottam rá, hogy ennyire fog tetszeni. És ráadásul mivel tiszteletjegyünk volt, ezért még egy fillérünkbe sem került. Hazafelé az autó jobb első kereke leeresztett, és fél 11-kor nekiálltunk kereket cserélni. (Az autó Kopat apjáé, csak most mi használjuk.) Benzinkúnál fújtunk bele levegőt, de mivel lyukas volt, ezért az szinte semmit nem ért, maradt fent a pótkerék.

Kicsit magányosnak érzem magam. És ha őszinte akkarok lenni, akkor nem is kicsit ...:( Mindegy, majd ez is elmúlik, ezt is elfojtom magamban ...


Szerda, 2003. július 23.

Esik az eső, mégis dög meleg van és fülledt a levegő. Ráadásul a reggel már úgy kezdődött, hogy grrrr.... Miért kell 1 ablakra 9 féle árajánlatot csinálni? Főleg akkor, ha nem is tőlünk rendeli meg. Mindegy. Álmos vagyok. Nyűgös vagyok. Nincs kedvem élni. Nincs kedvem a szexhez, nincs kedvem semmihez. Már régóta. Ezen a héten kívül még 2 hét. Aztán szabi. Valahogy nagyon távolinak tűnik. Arról nem is beszélve, hogy szerintem nem megyünk különösebben sehova. Ha meglenne a pénz, akkor még lenne rá esély, hogy lemegyünk Balcsira, vagy valahova, de így... Így semmi. Idegesít, hogy egy kurva szoknyát nem tudok venni, mert Kopat elbaszta a pénzt. Unom már azt hallani, hogy de,de, majd meglesz. Na igen, amire az ember azt mondja, hogy "majd", abból általában nem lesz semmi. Utálom, hogy miatta nem tudom befizetni a biztosításomat, mert ha befizetem, akkor már lehet, hogy jövőhéten nem lesz pénz kajára. Utálom így ezt az életet.

Crisyta 10:46 AM


Kedd, 2003. július 22.

Gyűlölöm R.-t. Az hagyján, hogy miatta nem jó a gép, annyira, hogy még a mailjeimet sem tudom elolvasni, de felvett egy rendelést egy idősebb nénitől, ígérgetett neki fűt-fát, becsület szavát adta, hogy elkészül az ablaka júli 3 ig. És még mindig nem készült el. És persze nekem kell magyarázkodni. Ma reggel felhívtam a nőt, 10 percen keresztül hallgathattam, hogy milyen körülmények között élnek, hogy 36 E Ft a fizetése, és inkább visszakéri a 20 E foglalót, és máshol rendeli meg. Meg hogy rákos, áttétes mellrákja van, és miattunk nem tud bemenni a kórházba műtétre. Szar helyzet. Egyik pillanatban együttérzek vele, aztán rádöbbenek, hogy nem is érdekel igazán, ez az együttérzés dolog csak megszokás, igazából addig nem érdekel, amíg velem, vagy egy hozzám közelálló emberrel meg nem történik. Sajnálom őt, de ez az élet. Én baromira nem tehetek arról, hogy a Ricsi mit ígért, vagy hogy a gyár miért nem tudta előbb legyártani. Mindennek oka van. Jó lenne, ha az emberek tudatosabban élnének és azokat az eseményeket, amik negatívan érik őket, egy kicsit jobban megvizsgálnák, és elgondolkoznának rajta, hogy mi miért lehet.És főleg nem olyanokat hibáztatnának és átkoznának el, akik baromira nem tehetnek semmiről, mert csak alkalmazottak (pl én).

Folytatom tovább honlapom szerkesztgetését. A vicc csak az, hogy alíg látszik valami az újításokból, mert azok kis pepecselős dolgok, pl a görgetősáv színezése, táblázatok igazítása, stb.. Nem baj, a végeredmény számít, ami remélem jó lesz. A vendégkönyvvel vannak némi nézeteltéréseim, mert nem akar olyan lenni, mint amilyennek én szeretném, hog ykinézzen, de majd azt is megoldom :) Csak lassan kevés lesz a napi 8 óra a gép előtt.

Crisyta 10:47 AM


Hétfő, 2003. július 21.

Persze hogy ez a péntek is olyan volt, mint a többi. Kopat kivette a 120E Ft-ot bankból, aztán kölcsönadta egy "ismerősének" délutánig. Persze a gyerek kikapcsolva hagyta a telefonját, amikor vissza kellett volna adnia a pént, Kopat meg azt sem tudja, hol lakik, vagy hol dolgozik. Jellemző. Enyhén kiborultam. Eljegyzésünk felbontva.

A szombati grill partyra el tudtunk menni, volt még kajajegyünk, azon vettünk üdítőket. Nem voltunk sokan, csak 4 en, de jól éreztük magunkat. Megdöbbentett az a tény, hogy kollégista barátnőm (21 éves szintén) nem tudta, hogyan kell hagymát pucolni. No comment. Mindenesetre azért jól elbeszélgettünk, éjjel 1 körül a Club tv-n iszonyat ostoba nők beszélgettek a menstruációról. Ha férfi lennék, annak a beszélgetésnek a hatására elmenne a kedvem a nőktől. Kb 2 órára értünk haza, ott is aludhattunk volna, de mivel pár utcával laktunk csak messzebb, ezért inkább hazasétáltunk.

Vasárnap "reggel" fél 11-kor ébredtünk fel. Ez nálam rekord, mert általában 9-nél tovább nem tudok aludni. Ettünk, döglöttünk, aludtunk, délután Kopat takarított, én mostam, aztán megint döglöttünk, aztán este lett, tévéztünk, és aludtunk. Ennek ellenére - vagy talán pont emiatt - ma reggel úgy ébredtem, mint akit fejbevágtak. Vagy ez csak a szokásos hétfő reggeli kóma? Ráadásul még rossz előérzetem is van. és mint mindig, sajnos most sem tudom megmondani, hogy mivel kapcsolatban. Mindegy, majdcsak lesz valahogy, olyan még nem volt, hogy ne legyen :)

Crisyta 09:51 AM


Péntek, 2003. július 18.

El sem hiszem! Ma reggel Kopat végre le tudta venni a pénzt a számlájáról. 120 E Ft. Időben, mert mára már nekem is csak 1500 Ft-om maradt. Remélem útközben nem hagyja el, meg nem is lopják el tőle.

Tegnap este 9-kor már ágyban voltunk, annyira álmos voltam, hogy kb 10 perc alatt elaludtam. Össze-vissza álmodtam minden féle hülyeséget. Benne volt a M. is, aki a főnököm volt, amikor 2 éve nyáron egy étterem/kávéházban dolgoztam. Valami katonai ruha volt rajta, és valamilyen bevetésre készült. Aztán egy lépcsőház félében voltam, sok-sok lépcső, kör alakban, középen egy udvar. Aztán valahogy Zsófi, a barátnőm is ott termett. Tiszta káosz.

Van az az érzés, a deja vu. ("Hiba a rendszerben":) Vajon mi lehet rá a magyarázat? Az előbb egy pillanatra azt éreztem, és jobban odafigyelve rá, olyan volt, mintha visszacsúsztam volna az időben. Filmekben szokott olyan képi megoldás lenni, hogy pl amikor valaki elfordítja a fejét egy irányba, akkor el is fordítja, de egy helyben is marad, aztán ami nem fordul el, az később fordul el. Na ezt jól leírtam, de remélem azért érthető. Tehát amikor a az a részem fordul, ami "le van maradva" akkor azt látja, amit már látott az a részem, ami előbb "odafigyelt". Leegyszerűsítve: a test azt látja, amit a szellem már észlelt, ezért tűnik ismerősnek.

Ma folytatom tegnapi programomat: szerkesztem tovább a honlapomat. Végeztem rajta kisebb simításokat, de még koránt sem tökéletes. De ahhoz képest, hogy én csináltam, szerintem egész jó :)))

Crisyta 09:57 AM


Csütörtök, 2003. július 17.

Még egy nap és hétvége. Bár az időjósok szerint esni fog hétvégén megint az eső. Ha így lesz, akkor valószínűleg elmarad az a grill-party, amit Éviék szerveznek.

Tegnap lejött a melóhelyemre Ista, és mutatott egy módot, hogyan tudnék felmenni a gyaloglóra. Sikerült is! De a rendszer továbbra is szar :( Csiga sem jön, hogy megbütykölje, bár ő most a holnapi vizsgájára készül.

Kicsit üresnek érzem magam, de az is lehet, hogy csak álmos vagyok. Kopat megint 6-kor kelt, ment ki Pogányba, hogy az apját behozza kocsival a kórházba kötözésre. Azért, remélem hamar meggyógyul.

Mónival beszélgettem tegnap, mondta, hogy jönnek majd Pécsre. Ilyenkor sajnálom, hogy nem lakunk külön albiban, vagy nincs saját lakásunk, mert akkor nálunk is tudnának aludni, és nem kellene szállodákra pénzt kiadniuk. Ehh..csak abban reménykedek, hogy a telet már olyan helyen töltjük, ahol nem kell más után is takarítani. Kopat megígérte,... bár ... az ő ígéretei...nah, majdcsak lesz valahogy.

Crisyta 09:21 AM


Szerda, 2003. július 16.

Korán reggel gyomorgörcs ... Kopat bement a bankba, elintézni, hogy végre le tudjon venni a számlájáról pénzt. Néha úgy érzem, hogy csak hülyének néz, valahogy nem tudom elhinni, hogy 2 hét alatt nem tudták ezt elintézni. Attól félek, hogy valahova elköltötte a pénzt, csak nem mondja meg. Idegesítő az a tudat, hogy a hátam mögött intéz mindent, nékem meg csak a látszat jut, meg a bizonytalanság. Ki van kapcsolva a mobil, a munkahelyén még nincs bent. Jó, talán lehet, hogy a bankban van még, de mi a fene tart ennyi ideig? 8-ra ment be. Most negyed 10 van. Én meg szétidegeskedem az agymat, hogy vajon megint leütötték-e, vagy csak kirabolt valamit, vagy a rendőrségen van, vagy a kórházban. Néha olyan szerencsétlen. Ráadásul reggel a melóhelyemen 7 nemfogadott hívás volt, a szám meg le volt tiltva, nem írta ki. Ilyenkor beindul a hangya: balesete lett, próbált telefonálni, de nem ért utol. utálom, hogy ilyenekre gondolok, és utálom az olyan helyzeteket, amitől ilyenekre gondolok.

Este kikölcsönöztünk másik 3 Millenniumos filmet, fél 1-ig megint videóztunk. Első kazetta: Világfájdalom , de itt is két rész volt egy kazettán, a másik rész: Hatalmak

Következő kazetta: A baglyok (nem találtam róla leírást) A harmadik pedig Az ártatlanok. Erről szintén nincs leírás, ez a rész azután következik, hogy Frank felesége meghalt abban a vírusban, amit a Millenium csoport fejlesztett ki.

Kicsit talán túlságosan komolyan veszem ezt a sorozatot. Nem. Egyszerűen csak nagyon tetszik. Szerencsére ebből még nem lett olyan divat sorozat, mint pl az X-aktákból.

Végre egy jó hír: Kopat a bankban volt, azért volt kikapcsolva a telefonja, azt mondták neki, hogy délután már le tudja venni a pénzt. Persze. Hiszem, ha látom. Máshol fogunk számlát nyitni, ezek meg menjenek a francba, nem ez volt az első probléma a kereskedelmi és hitel bankkal. Volt hogy hiába volt a számlán pénz, nem rakták rá a kártyára, mert valamilyen sorozatszám miatt ezt a gép nem tette fel automatikusan. Vagy csak Kopatnak van ilyen balszrencséje az anyagi dolgokban.

Crisyta 11:39 AM


Kedd, 2003. július 15.

Ostobák az emberek, nagyon ostobák. Csak az a baj, hogy nekem mindig azoknak kell magyarázkodnom, akik az ostobáknál is ostobábbak. Nem tudja megérteni, hogy a foglalót nem adjuk vissza, és csak 1 hét múlva lesz kész az ablaka. Inkább elküldi hozzánk az unokatestvérét, meg az egész pereputtyát, akiknek egyenként elmondhatom mi miért van. Különösebben nem érdekel már. Együttérzek velük, sajnálom, hogy így van, de hiába kiabálnak velem, attól nem kapják meg előbb a cuccot. Legalább valakin kiadják a dühüket, és meg vigyorogva mutatom fel a középső ujjamai a hátuk mögött, mikor mennek ki az irodából.:))

Délelőtt bejött egy pasi, olyan 50 körüli. Bor és doh szaga volt, tipikusan az a fajta, akinek a hegyoldalban van egy kis szőlője, és nap mint nap oda megy ki piálni a cimboráival. Kicsit pityókás is volt az öreg, néha nem értettem, hogy mit mond, és egyfolytában a pólóm középső részén lévő piros X-et bámulta. Felfordul a gyomrom az ilyenektől.

Kopat telefonált, hogy vissza kell vinnie a kocsit Pogányban, szóval vagy 5-re ér vissza vagy 6-ra. A vicc csak az, hogy csütörtökön meg vihetné apját megint kötözésre. Szóval kelhetne megint 6-kor, hogy dél felé visszaérjen a melóhelyére. Úgy gondolom, nem lenne kötelessége ezt megtenni, de ő tudja. Én biztos, hogy nem tenném, de persze az én "szülői" hátterem az más. Néha eszembe jut, hogy régen, mikor arról álmodoztam, hogy felnőtt leszek, és lesz párkapcsolatom, az elképzeéseimben nem szerepeltek a szülők. Szeretném ha ez így lenne, mindkét oldalon. Jó, persze nem várhatom el, hogy felejtse el a szüleit, ráadásul az ő szülei még segíteni is szoktak, anyagilag is, meg mindig kapunk ezt-azt. Azt hiszem, az a baj, hogy az én felfogásomban ha valaki felnőtt, akkor annak már ne legyen kapcsolata a szüleivel. Ez így nagyon hülyeségnek hangzik, de tényleg ez van valamiért az én elképzelésemben. Talán mert korán meghaltak a nagyszüleim, ez pedig valahogy természetessé tette számomra az elszakadást. Eh.. mindegy.

Csiga nem jött, szóval továbbra is csak így tudok blogot vezetni :( Ha holnap sem jön, szólok főnökömnek, hogy hívjon már egy szakembert, aki helyre rakja a cuccokat, mert baromira unom már, hogy a hülye fia miatt szívom itt a fogamat.

Nagy valószínűség szerint a mai napomra rá fogják nyomni a bélyegüket a tegnapi filmek. Lementünk videotékába. Hosszas nézelődés után nyílegyenesen elindultam egy polc felé, ahol a legelső kazetta amit észrevettem, a Millennium első része volt. Aztán Kopat talált még egy részt. Amikor pedig fizetni mentünk, és kérdeztük, hogy van -e még rész, a srác mondta, hogy van, és hozta is. Ráadásul ha 2 kazettát viszünk, akkor a 3-at már ingyen kölcsönözhetjük. Úgyhogy 3 filmmel indultunk hazafelé. Kopat ivott egy kávét, hogy ébren tudjon maradni. :))

Az első rész: A kezdet / Gyehenna . Erről többet nem is írok, akit érdekel, el tudja olvasni az adott oldalon. Következő epizód a kazettán: A Gyehenna.

A második kazetta első része: Hallgatni arany (bár ez a cím nem hangzott el)

A folytatása: A kezdet és a vég .

Mire ezt végignéztük, már éjfél volt, de vissza volt még egy kazetta. Mikor elindítottunk, megdöbbenten tapasztaltuk, hogy az a rész kezdődik, ami vasárnap volt a Viasat 3-on. A címe: Az idő eljött. Erről nincs leírás, talán jobb is. Viszont vasárnap (júl 20.) 23: 00-kor a Viasaton folytatják. Egy vírus bukkant fel, amely ellen a Millenium csoport tagjai megkapják a védőoltást. A vírus percek alatt képes megölni az embert, tünetei: a fertőzött ember vérezni kezd mindenhol,"szabályosan vért izzadtak". Közben Frank egyik munkatársnője eltűnik, mint utólag kiderül, beavatták a Millenium csoport nagy titkaiba . Ettől egy csöppet be is kattan a csaj. A poént nem akarom lelőni, tényleg érdemes megnézni a következő részt. Kicsit világvége hangulata van.

Kb. fél kettő volt, mire elaludtunk. Álmomban össze-vissza álmodtam minden hülyeséget, konkrétan nem emlékszem rá, de természetesen kapcsolatban volt az este nézett filmekkel. De még most is kiráz a hideg, ha az utolsó jelentre gondolok. Abban nem volt vér, nem voltak ijesztő jelenetek, csak az az érzés, hogy nincs tovább. Amikor egyetlen éjszaka alatt Frank megőszült ...

Nah, próbálok vidámabb témáról írni ... Annyira vírusos a gépem, hogy már a leveleimet sem tudom megnézni. Chatre nem tudok felcsatlakozni, egyedül az irc és icq jó még. Ma jön le hozzám Csiga, hoz vírus irtót is, talán helyre tudja rakni szegény kis gépet. A Ricsi persze nem merte betolni a képét. Bárcsak vissza se jönne Németo.-ból.

Crisyta 10:26 AM


Hétfő, 2003. Július 14.

A hétvégéről:

Szombaton lementünk Orfűre, nagy batyukkal, kocsival, hogy majd lesátrazunk, és ott alszunk. Jó sokat fürödtünk, vettünk egy matracot, azzal ökörködtünk. Levittünk csomó kaját, hogy este majd csinálunk tábortüzet, és sütünk szalonnát, egyebeket. 7 körül, már nem voltak sokan, elkezdtünk gallyakat, faágakat gyűjteni, felvertük a sátrat, mindent előkészítettünk. Aztán jött egy rendőrautó. 3 rendőr kiszállt belőle, 2 pasi és egy szőke csaj. Az egyik pasi mondta, hogy ugye nem akarunk itt éjszakázni, mert itt nem lehet, mert nem kijelölt táborozóhely, és menjünk campingbe vagy egy kicsit feljebb az úttól, hogy legalább ne lássák. Aztán a szőke picsa fennhangon elkezdte mondani, hogy 3x-osoan is szabálytsértettünk, 1. itt tűzgyújtási tilalom van 2. nem lehet sátrat verni 3. autóval nem lehet itt megállni, csak feljebb. Úgyhogy gyorsan összepakoltunk. Dühösek voltunk, mert sehova nem volt kirakva tábla, hogy nem lehet tüzet gyújtani, ráadásul, mi már egy olyan helyre készítettük össze a fákat, ahol előttünk már gyújtottak tüzet, és jó sok hamu volt, sehol nem volt olyan tábla sem, hogy csak a füves terület szélén lehet parkolni. És mi a fenének nem lehet egy éjszakát eltölteni vízparton sátorban? Campingbe nem akartunk menni, szerintem ha az ember sátorozni akar, akkor azt olyan helyen akarja (legalábbis mi) ahol nincsenek emberek, nem pedig egy olyan helyen, ahol a seggünkben van még 3 másik sátoros csapat. Úgyhogy elhatároztunk, hogy elmegyünk a Remete rétre, ami Orfű és Pécs között kb félúton van. Odaértünk, nem volt ott senki, sötét volt már, nem tudtunk fát gyűjteni, ráadásul még az eső is elkezdett szakadni. Úgyhogy hazamentünk nagy bánatosan és serpenyőben Kopat megcsinálta azokat a grill kolbászokat, melyekre úgy fentük a fogunkat.

Vasárnap reggel mindeketten úgy ébredtünk fel, mintha éjszaka semmit nem aludtunk volna. Az eső még mindig esett, így vásárba sem mentünk le. egész nap döglöttünk, délután kicsit aktiváltuk magunkat és rendet raktunk.

Pedig olyan jó lett volna ez a hétvége, ha az időjárás nem szól közbe.

Ma reggel 9 és fél 10 között már 5 árajánlatot adtam ki. Fene az emberekbe! Hétfőn reggel ennyit dolgozni! :) A gép még mindig nem jó, persze mitől is javult volna meg?!

Pénteken beszéltem Mónival és a barátjával, aki szerint vírusos a gép. Elég hihetőnek tűnik ez a lehetőség - sajnos. Ráadásul még a blog is szarakodik.

Belül a számban bal oldalt van egy búb, fáj, mint a fene. Reggel vettem Septofortot. Nem tudom mi lehet, lehet hogy csak ráharaptam ...

Crisyta 09:47 AM
Óóóóóóó .... itt vagyok!!!!
Visszajöttem, újra jó a gép. Most pedig nekiállok berakni ide az eddig történt dolgokat :)
Megint megváltozott a blog szerkesztője ...

2003. július 11.

Grrr... inkább nem írom, hogy legszívesebben mit csinálnék a köcsög R.-vel. Annyira elkúrta a gépet, hogy most nem lehet elindítani sem az intézőt, sem a vezérlőpultot, sem a sajátgépet. Próbáltam újraindítani, aztán próbáltam újratelepíteni. De az sem segített neki. Most nem tudom mit csináljak, hogy jó legyen, foglalmam nincs mit kell ilyenkor csinálni, több kár nem akarok okozni, mint ami így is van. Jah, és persze az már nem újdonság, hogy megint egy rakat ikon volt az asztalon, különböző pornó oldalakra. Könyörgöm!! Hogy lehet valaki olyan fasz, hogy minden szart feltelepít a gépre?? Az még hagyján, hogy annyira primitív, hogy az internetet csak arra használja, hogy szexoldalakat nézegessen, de mi a fenének telepít fel mindent? Miért nem elég az neki, ha csak nézi? Nagyon dühös vagyok rá, és ha ma bejön, kurva élet, hogy szóvá teszem neki, hogy miatta nem jó most a gép.

Amúgy tegnap találkoztam Zsófival és Évivel. Évit kb fél éve nem láttam már. Jól elbeszélgettünk, megbeszéltük, hogy jövő hétvégén rendezünk Éviéknél egy grillparty-t, mert a szülei nem lesznek otthon. Várom már.

Kopatnak hazahozták az apját Németo.-ból. Munkahelyi balesete volt, és csak a szerencsén múlott, hogy nem halt meg. Ma reggel a 6:40 es busszal kiment Pogányba, kocsival behozta Pécsre az apját kötözésre, 10 órakkor telefonált, hogy még mindig a kórházban vannak. Persze nem tudhatta, hogy eddig elnyúlik ez a szar. Viszont ha minden alkalommal ilyen sokáig tart, akkot viszont szerintem jobban tenné, ha nem ő vinné be az apját, hanem olyan valaki, aki délelőtt ráér, és nem a munkahelyén kellene lennie. Aggódok amiatt, hogy mostanában baromi sokat jár ki a melóhelyéről, nehogy a főnökség besokalljon, és azt mondják, hogy akkor már vissza sem kell jönni többet. Meg amiatt is aggódok, hogy kölcsönkér emberektől. Miért nem képes normálisan intézni a dolgait??
Sajnos biztos vagyok benne, hogy megint nem fogja elintézni azt, hogy le tudjon venni végre a számlájáról pénzt, itt van megint a hétvége, 10.000 Ft-om van, ebből még 5000 Ft-ot be kellene fizetnem a biztosításomra. Valószínű, hogy nem fogom ma befizetni. Szeretnénk holnap felmenni a Mecsekre, és sátorozni 1 éjszakát, de ahhoz be kellene vásárolni kaját, egyebeket... Elegem van abból, hogy mindig emiatt a kurva pénz miatt van balhé. :(((
Miért kell mindig kölcsönkérni?

2003. július 10.

Előre láthatólag augusztus 11-től megyek szabira, 2 hétre. Ezidő alatt nem fogok blogot írni, de szándékomban áll kisebb feljegyzéseket készíteni a 2 hét alatt, amit majd szabi után beírok ide. Még egy hónap ... ha beledöglök, akkor is túlélem ezt az időt :))
Viszont akkor lassacskán el kell kezdenem hazahordani a cuccaimat, mert nem tudom ki lesz bent helyettem, de nem akarom, hogy a könyveim, jegyzeteim között matasson.

L. ma 50 éves. Vettem neki valami csokis-málnás keksz félét, jobb nem jutott eszembe, és csak 400 Ft apróm volt, a 10 ezrest nem akartam felváltani, meg korán reggel nem sok minden volt nyitva.

Kopat tegnap sem tudta elintézni azt, hogy a számlájáról pénzt vehessen le, talán majd ma délután. Elegem van a pénzintézetekből.

Kíváncsian állok a mai nap elé; vajon mi vár ma rám?!

Régebben egyik osztálytársam azt mondta, hogy belőlem sorozatgyilkos lesz. Volt valami könyve az ujj típusokról, és azt mondta, hogy az én hüvelykujj típusomra a könyvben azt írják, hogy sorozatgyilkosoknak van olyan. Úgyhogy azóta van is egy listám :)))

2003. július 9.

Elegem van! Most jutottam el arra a pontra, hogy mindenkire rákiabálnék, hogy hagyjon békén, és ne engem basztasson! elegem van a kibaszott pénzügyekből, elegem van, hogy a L. még ha csak jópofiból is de szivat, elegem van abból, hogy nem előre mondja meg mit hogyan számoljak, és utána lebasz, mert rosszul lett kiadva az árajánlat, és 19 ezer forinttal több lenne, úgyhogy valószínű, hogy az meg a fizumból lesz levonva. Elegem van abból, hogy Kopat nem képes normálisan intézni a pénzügyeit, és ki tudja még, hogy hány embertől kért kölcsön, amiről nem tudok, és amit talán nem fizetett még vissza. Elegen van a nagyképű, okoskodó emberekből, akik azt hiszik mindenkinél felsőbbrendűek, és lenéznek, csak azért, mert dolgozok. Elegem van, hogy velem kiabálnak, ha az a kurva ablak nem készül el, mert a faszkalap főnököm (Ricsi) nem adta le időben a megrendelést. Elegem van, hogy a biztosító duplán számláz, és kéthavi csekket küldtek ki 1 havi helyett, csak mert az előző havit is Kopat miatt nem tudtam időben befizetni.

Annyira elegem lett, hogy az asztal billentyűzet tartóját annyira bevágtam, hogy a bal oldali sarka megrepedt. Fasza. És még el is bőgtem magam idegességemben.
Nap nap után, álmos reggelek, színesen színtelen álomvilág, ami valóságnak láttatja magát. Morajló tömeg, nehéz elhinni, hogy minden egyes embernek van lelke, olyan egyformák, és kiszámítható a reakciójuk bizonyos dolgokra. A reggel illatai: friss péksütemény, a kórházból kiáradó aznapi ebéd előkészületeinek szaga, szmog és "napfény illat". Hangok: autók fékcsikorgása, nők társalgása az aznapi programjukról, mentőautósziréna, 1-2 gépjárműből kiszűrődő hangos zene ... olyan megszokott dolgok, melyeket úgy élünk át, hogy már nem is figyelünk rájuk.

Megszámoltam tegnap a szúnyogcsípéseimet: 40 darab. Ma reggelre bővült 45-re. Amit furcsállok: nem hallom zümmögni őket. Az új légycsapóval szívesen levadásznám őket, de ezek valami sugárfertőzött szúnyogok lehetnek, láthatatlanok, hangtalanok. A szúnyogírtós füstölőnek a szagát nem szeretik - de azt én sem.

A mai reggel már nyugodtabban kezdődött, minden megy a maga megszokott kerékvágásában. Remélem Kopat elintézi, hogy végre tudjon levenni a számlájáról pénzt!!

2003. július 8.

Iiiigeeeeen! :)))
Sikerült megtalálni a hibát, és úgy feltölteni az oldalra a Glamisről szóló írást, hogy azt mások is lássák :)) Pontosítok: nem tudom mi volt a hiba, lehet hogy csak egy hülye ékezet, de a lényeg, hogy most minden a helyén van!

Ha érdekel a Glamis klikk IDE
Remélem a mai nap lazább lesz, mint a tegnapi. Bár a reggelem egy másfél órás tömény melóval kezdődött. Blogot írni is csak most van időm.

Tegnap a boltban épp a szappanokat szagoltam végig, amikor voltam olyan ügyes, hogy megfogtam egyet, és vagy 6 leborult a polcról. Kopat kicsit távolabb olvasgatta az újságokat. Odajött egy kislány és segített felszedni azokat, amik szanaszét borultak. Nagyon jól esett, és nagyon megdöbbentem. A mai világban úgy látszik, csak a gyerekek azok, akik még önzetlenül cselekednek. Na jó, persze sok függ a neveléstől is.

Nagyon nem tetszik, hogy most ennyi meló van. Annyi mindenre szeretnék időt szakítani, de valalami mindig közbe jön. Nah, megyek enni, amíg van szabad pillanatom.

2003. július 7.

Ooh, yeah ... sikerült megcsinálnom a Glamis-es szöveget úgy, ahogy akartam. Ma még nem fogom tudni felrakni az oldalamra, mert még egy csomó dolgot akarok beleírni. Jah! Találtam jó sok olyan angol nyelvű oldalt, ahol szó esik a Glamisről. Délelőtt bent volt nálam Zsófi, szerencsére ő jobban tud angolul, mint én, úgyhogy okosabbak lettünk 1-2 dologgal. És még levelet is írtunk, amiben megkérdeztük, hogy mi az a titok, amit minden ifjú gróf örököl a 21. születénapján, és hogy a festményre hogy kerül egy fekete szárnyú angyal. Persze nem hiszem hogy válaszolnak, de próba cseresznye :)) Milyen naív dolog azt képzelni, hogy egy vadidegennek elmondják azokat a titkokat, amiket a grófok még a feleségüknek sem mondanak el :)))

Egész nap nem ettem semmit - kezdek éhes lenni. Amellett, hogy beleástam magam ebbe a Glamisbe (megint), meló is sok volt. Sok hülye embernek sok hülye ablakot számolni. Azzal a programmal ez hamar megvan, ami a gépben van, de főnökömék megint profilt akarnak váltani, az új profil árai meg kis füzetecskében vannak, ahol össze-vissza kell lapozgatni, és egyesével számolgatni. Kiakasztó, és unalmas.
Újra Garfield feeling: már megint hétfő ...
Amúgy a hétvége egész jó volt, bár nem csináltunk semmi különöst, és menni sem mentünk sehova. Vasárnap kicsit nyűgös voltam a szokásos havi női dolog miatt. Nem tudom menniyre normális az, hogy a hasam helyett a derekam fáj. De annyia, hogy alíg bírok mozogni. Kopat megmasszírozta picit (közben azt hittem magam alá csinálok), jó volt, csak utána annyira tudtam mozogni, mint egy rongybaba, neki kellett arrébb gurítania az ágyon, hogy ő is elférjen mellettem. Na jó, egy lapáttal még én is ráraktam :))

Szombaton voltunk abban a 2 kis turiban, amik nemrég nyíltak az utcánkban. Vettünk fürdőrucit, fürdő alsót, Kopatnak egy Burgerking-es pólót, meg nekem egy felsőrészt. Mindezeket kb 2100 Ft-ért. És persze emellé még jött az az élvezet, amit az okoz, ahogy beletúrunk egy hatalmas kupac ruhába, és próbáljuk kihúzni a legalsó ruhadarabot, minek hatására borulni akar minden, ami felette van :))

Mila a "veszekedés" óta alíg akar nekem köszönni, és szóbaállni sem nagyon akar - na nem mintha ez akkora baj lenne, sőt! :) Kopatnak rendesen köszön, nekem meg a sziát úgy mondta ki, mintha a fogát húznák :))

Tegnap este szokásomhoz híven megnéztem a Milleniumot. A megszokottól eltért ez a rész. 4 öregember ül egy asztalnál a kávézóban, beszélgetnek. Aztán egyszercsak feltárul az igazi arcuk: ördögök. Arról beszélgettek, hogy melyikük hogyan tette tönkre 1-1 ember életét. Elgondolkodtató volt a végén, mikor Frank az egyiknek így szólt: "maga nagyon magányos lehet".

2003. július 4.

Még félóra és vége a munkaidőnek. Ráadásul ha minden igaz, holnap érkeznek meg az üvegek, és főnökömék mennek beépíteni. Felhívtam azokat az embereket, akikhez mennek. Mindegyik tök örült, szereztem nekik egy jó délutánt :)) Csak aztán nehogy holnap derüljön ki, hogy mégsem érkeztek meg az üvegek, mert akkor ... khmm.. ciki ..:)

Találtam egy olyan oldalt, ahol órákon keresztül el lehet lenni, vannak rajta tesztek, érdekességek. Jó szórakozást hozzá!

És kellemes hétvégét!
Kaptam fizut; pontosabban jött egy megrendelő és a L. mondta, hogy ha jön, akkor abból a pénzből, amit befizet, vegyem le a fizumat. Szóval holnap végre elmegyek abba a turiba, ahova már hetek óta készülök, és jól körülnézek :)

Egy nagy adag magány érzet van bennem. Nem Kopatra gondolok. Nem is tudom mire gondolok. Régebben a melóhelyen a társaságot a chatelők adták, jól éreztem magam közöttük. Most valahogy megváltozott, nem jelent már annyit nekem az, hogy chatelni tudok, mint pár hónappal ezelőtt.
Úgyhogy visszatértem az olvasáshoz. Úgyis van még egy csomó kiolvasatlan könyvem.
Néhány újítás az oldalon: feltettem egy vendégkönyvet, amibe várom a véleményeket, illetve ott baloldalt van egy kis nézettségszámláló. Úgy megtettszett, gondoltam ezt is felrakom :)
Végre péntek ... bár a napok úgy rohannak, hogy már követni sem tudom őket, egyik pillanatban még hétfő van, aztán már péntek. Fizut gondolom hétfőn fogok kapni.

Reggel bementem egy gyógyszertárba, hogy vegyek fájdalom csillapítót, mert nincs otthon, és egy idős néni állt előttem a sorba. Szegény tudom hogy nem tehet róla, de valahogy a nyaka egyben volt a fejével... vagyis mintha nem lett volna nyaka, csak egy tönk, ami fejben végződik.

Mostanában elég gyakran fordul elő az, hogy mikor elalszok, nem sokkal később hirtelen felriadok. Tegnap estefelé Kopattal tv-t néztünk, és egy picit elszundítottam, kb 10 percre rá pedig olyan hirtelen ugrottam fel, mintha berontottak volna hozzánk. Utána meg majd kiesett a szívem a helyéről, annyira dobogott.

Egyenlőre nem tudom mi lesz a hétvégi program, ha egyáltalán lesz. Női okok miatt strandolni biztos nem megyünk.

Össze-vissza járnak a gondolataim. Letöltöttem azokat a képeket, amiket az ezosok csináltak a múltkori szobatalin, és csak egyetlen gondolat villant be: jó hogy nem mentem, semmi keresnivalóm köztük. Bár pár emberkét nagyon kedvelek(Móniék, Lhamoék), mégis úgy érzem, nem abba a világba tartozok. Ááh.. nem tudom mi van ma velem, reggel annak a hülye picsának sikerült azt éreztetnie velem, hogy egy nagy nulla vagyok. De tudom, hogy ez nem így van, de valahogy most nagyon nem találom a helyemet a világban. Holnapra majd elmúlik ez a kétkedés, vagy mi is ez..

2003. július 3.

reggel a boltban tök olcsón (100 Ft/db-ért) vettem virslit bagettet, vagyis nem is bagett, hanem "molnárka". Annyi a különbség, hogy nem olyan ropogós a teteje, de a résztája ugyanolyan finom, és jó puha. Ráadásul nem fél virsli van benne, mint ahogy azt megszoktuk, hanem egy egész :)) Vettem is belőle hármat, az egyiket megreggeliztem, a másik kettőt ebéd gyanánt most majszolom :)
Félelem:

Valódi vagy képzelt veszélyhelyzet szubjektív átélése, amelynek negatív jellege abból adódik, hogy az ilyen helyzetből való menekülés bizonytalan. Elsődleges érzelem (emóció), amit mindig valamilyen közvetlen ok vált ki, s a veszély megszűnésével elmúlik vagy feloldható, míg a szorongás oka közvetett és távoli, évekig fennmaradhat és személyiségjeggyé válhat. A fóbia viszont irracionális rögeszme és erős félelem meghatározott tárgyaktól vagy helyzetektől.
A félelem jelentősége abban van, hogy a veszély elkerülésére késztet, mozgósítja a szerv. erőtartalékait, meggyorsítja a védekezést, fokozhatja a koncentrációt. A felkészülést jelző fiziológiai kísérőreakciói: adrenalinfelszabadulás, szaporább pulzus, légzés, vérnyomás-emelkedés. J. B. Watson és R. Rayner (1920) mutatott rá a tanulás (kondicionálás) lehetséges szerepére a fóbiák (pl. állatoktól, utazástól) kialakulásában.
A félelem fajtái, kiváltó okait és fejlődési szempontjait figyelembe véve:
- konkrét (természetes) félelmek ( fájdalomtól, szeparációs félelem – az elszigeteltségtől, az anya hiánya miatt),
-szimbolikus félelmek (sötétségtől, fantomoktól, rablóktól, boszorkánytól, haláltól
– „minden félelem mértani helyé”-től [Mannoni]), félelem a term.-felettitől (hiedelmek)
- félelelm a büntetéstől és a kudarctól. A büntetéstől való féelem az egyik legerősebb eszköz a szülő és a nevelő kezében, ha szeretetteljes kapcsolatban alkalmazzák, s a gyerek nem a konkrét fájdalomtól (veréstől) retteg.

További linkek a félelem meghatározására:

- Szepes Mária
- Ranschburg Jenő
Tegnap kitört a háború. Persze nem világméretű, csak a mi kis szerény hajlékunkban. Átjött a Misi (a tulaj), hogy megbeszéljük, mi legyen azzal a telefonpénzzel, ami eltűnt. Persze amint meghallotta a hangunkat a Mila, ő is kijött a szobájából, meg a Gabi is. Gabi meg sem mukkant, Milanak volt a legnagyobb szája. Emelt hangon beszélt, csak a saját érveit, gondolatait hangoztatta, és akárhányszor belekezdtem egy mondatba, közbevágott, nem hagyta, hogy befejezzem. Erre baromi allergiás vagyok. Próbáltam nyugodt hangon kérni, hogy ugyan hallgasson már végig, de csak mondta a szövegét. Aztán kicsit én is megemeltem a hangom, még mindig mondta tovább. Aztán rákiabáltam, hogy fogja már be a száját, és hallgasson már végig, én sem vágok bele az ő mondandójába. A szeme elkerekedett, és a döbbenettől meg sem bírt szólalni, annyira meglepődött, hogy rákiabáltam. Bár nem is inkább meglepődés volt a szemeiben, hanem félelem. Abban a pillanatban megijedt tőlem.
Már nem is emlékszem miről vitatkoztunk, végülis lényegtelen. Megállapodtunk abban, hogy, mivel 5000 ft hiányzik, a Misi fizet 2000 Ft-ot ebből, és mi meg szobánként 1000 Ft-ot (3 szoba van). Ebbe beleegyeztünk.
Amin nagyon felhúztam az agyamat: a Mila kijelentette, hogy ide idegenek nem jönnek be, szóval 4 ember közül volt valaki, és különben is nekünk van a Józsi felé (aki csinálta neki a gyereket) 300 000 Ft-os tartozásunk. 1. ehhez a tartozáshoz neki kurvára semmi köze 2. hozzánk nyitott be pár hete szombat reggel egy vadidegen, mert ő nyitva hagyta az ajtót. Nem érdemes erre több szót pazarolni. De ezek után tőlem ott dögölhet meg a Mila a gyerekével együtt, ahol van, egy szalmaszálat nem fogok érte keresztbe tenni.

Voltunk tegnap este vacsorázni egy étteremben. Olyan rég ettünk étteremben. Fincsi volt nagyon, valami sertést ettem Holstein módra, Kopat meg Milánói sertésbordát.

2003. július 2.

Most mi a halál van megint az ékezetekkel? Eddig minden rendben volt .... ő .. ű ... nah.. stimmel ez.. :)))
Valahogy a gyomrom felfordul attól, hogy olyan emberek, akik állítólag stabil párkapcsolatban élnek, a chaten fünek-fának kétértelmü célzásokat tesznek. De végülis miért zavar ez engem? Jah, hát azért, mert ezt intézzék vagy privátban, vagy egy erre kijelölt szobában, de ne ott, ahol mások értelmesebb dolgokról is beszélnének. Arról pedig már nem is beszélek, amikor valaki adja az ártatlant, és a hülyét. Vagy a pasik erre gerjednek? Akkor azt hiszem a mai férfi generáció - tisztelet a kivételnek - nagyon egy begyöpösödött agyú primitív bagázs, bár ezt el lehet mondani bizonyos nökröl is ugyanúgy.

Régebben nem zavartak ennyire az olyan emberek, akik csak külsöségekkel foglalkoznak, illetve azzal, hogy hogyan néznek ki. Mostanság pedig ez kifejezetten idegesít. Próbálom teljesen objektíven és érzelmek nélkül nézni, de nem nagyon megy. Most ezzel magamat tartom felsöbbrendünek, vagy egyszerüen csak tényleg ilyen a társadalom nagy része, hogy beérik ennyivel, és nem kell nekik több?? Végülis nem számít. A vélemyénemet megtartom magamnak, nem hiszem hogy érdekelné öket :))) Nem érzem magam többnek, vagy jobbnak, csak egyszerüen engem más foglalkoztat, nem pedig az, hogy holnap megveszem az új csilli-villi legdrágább rúzsot :)
Esik az eső .... furcsa újra hosszúnadrágot hordani, annyira hozzászoktam már a rövidhez.

Elértem, hogy ne nézzenek meg az utcán :)) Egy hatalmas dudor nőtt az orromra, valami pattanás féle, de kb 4-5 pólus van bevörösödve és picit feldagadva, és nincs olyan hegye, mint a pattanásoknak. Fáj, mint a fene.

Kopatom éjszaka megint nem tudott aludni. Néha arra ébredtem fel, hogy rám rak valami hideget - utána kiderült, hogy a hűtőben felejtett csoki volt az - , néha arra, hogy az ablak előtt áll. 2-kor én is felébredtem, alíg tudtam visszaaludni. Kajáltunk, meg a Reality tv-t néztük, ahol a világ legrosszabb vezetőiről volt szó. Egy-két jelenetnél dőltünk a röhögéstől, hogy mennyire béna sofőrök vannak. Aztán olyan 3 után már el tudtunk aludni. Gondolom nem kell részleteznem, mennyire "kipihenten" ébredtünk :)

Tegnap végre feladtuk azt a csekket, amivel el voltam maradva. Kopat volt a bankban az ügyvédjével, hogy mikor kapja vissza a pénzt, de valami jogszabályra hivatkoztak, és még mindig nem adják vissza. Az ügyvéd most benyújt egy hivatalos kérelmet, amit kénytelenek lesznk elbírálni, méghozzá abba az irányba, hogy visszakapja a pénzt. Köcsög egy cég ez az Erste Bank. Bár lehet hogy nem is a céggel, hanem az ott dolgozó emberekkel van a baj. Egy biztos: a banki üzletkötőkben nem lehet megbízni!! Eddig arra hivatkoztak, hogy az a pasi, aki Kopattal megkötötte az üzletet, elment szabadságra. Aztán arra, hogy nála maradtak valamilyen papírok, és nem tudják utolérni. Aztán arra, hogy kivett még egy hét szabadságot, és a pénzt akkor adják vissza, ha a pasi visszajön a papírokkal együtt. Most meg valamilyen jogszabályokkal hozakodtak elő. Gyűlölöm a gerinctelenséget.

2003. július 1.

Azt hiszem ide nem írtam le, hogy a chaten új néven vagyok. Kyarrah - ha valaki keresne :))
Útvonalat fogok változtatni reggelente. A változatosság kedvéért ma "csak" köszönt egy munkás, az építkezés mellett, hogy "szia drága". Hozzáfűzött még valamit, de inkább le sem írom, mert csak felidegesítem magam rajta.

Tegnap találkoztam Sherakinnal. Beszélgettünk,aztán beültünk egy kávézóba. Én nem ittam semmit, ő kért egy kávét és 1 dl ásványvizet. Valahogy a pincér nem akarta megérteni vagy azt hogy 1 dl, vagy azt, hogy ásványvíz. Aztán a másik pincér is kijött felvenni a rendelést, mert az előző elment wc-re. Mindamellett, hogy kb negyed órát kellett várni egy kávéra, a végén elkerekedett a szemünk, amikor a pincér gyors fejszámolást követően mondta az összeget: 310 Ft. Baromi gyanús volt a pincér viselkedése, tuti, hogy többet számolt, mint amennyit normálisan kellett volna. Tanulság: többet nem megy egyikünk sem abba a kávézóba.