Tudom a Sorsról hogy jó humorérzéke van. Tudom, hogy az esetek többségében fogja a kezemet, még olyankor is, amikor hisztis gyerek módjára durcásan ellenkezek vele. Mások azt mondják kiszámíthatatlan, de ez nem igaz. Kezd összeállni a kép, kezdem látni az eddig rejtett vonalakat. A háttérben lapuló okot persze nem tudom, de kicsit látom merre tart, és mi miért történt. Olyan embereknek tulajdonítottam fontosságot, akik valójában csak mellékszereplők voltak.
Egy dolog biztos; ha valami abszurd, morbid, hihetetlen, akkor tuti hogy megtörténik. Mint Pratchett világában; aminek az esélye 1:1 000 000-hoz (vagy fordítva írják?), akkor az tutira bejön :)
3 megjegyzés:
Szia Crisyta,
Remélem szívem mélyén, hogy emlékszel rám, úgy 8 éve sokat cseteltünk, én D-Moni néven "futottam". Pár napja eszembe jutottál, és örömmel konstatáltam, hogy írsz még. Visszaolvasom majd a naplód, kíváncsi vagyok, hogy mi van veled. Meg azért az idő- és energiahiány ellenére a jövő egy adott pontján jó lenne, hogy útjaink kereszteznék egymást. :) Azaz még ebben az életben. :D
Szia!
Persze hogy emlékszem Rád! Sokat kerestelek egy időben, de én nem bukkantam a nyomodra. Örülök, hogy megtaláltál, bár azt gyanítom, hogy ha most jutottam eszedbe, akkor (mint annak idején) kicsit hasonló lehet az élethelyzetünk. Bár erősen bízom benne, hogy Te nem vagy akkora szarban, mint én :)
Írtam e-mailt. :) Móni
Megjegyzés küldése