2008. november 13.

Pánik rohamom van...
a szívem majd kiugrik, ..ver a víz és remegnek a végtagjaim.. a gyomrom görcsben áll... félek... nem tudom mitől, az értelmem felfogja, hogy nincs mitől és nincs miért, de a szervezetem úgy reagál, mintha bármelyik pillanatban sikítva menekülnöm kellene olyasmi elől, amitől csak a tudatalattim vallja be hogy fél. Nem tudok gondolkodni és koncentrálni, csak a pánikot érzem... Egyes szavak ostorként csattannak a lelkemen, a világ beszűkült, nem látok tovább annál, mint ami a közvetlen környezetemben van, a jelen pillanatban. Béna vagyok, még a menekülés gondolata sem változtat semmit a dolgokon. Alig tudok mozdulni ... istenem.. most mi van?

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Szia!
Bocs hogy így ismeretlenül írok de pár hete találtam rá a blogodra..azóta néha benézek hozzád.Régebben én is vezettem blogot és majdnem úgy használtam a nevem ahogyan te (Crysta)..ráadásul én is április 11-én születtem..mondjuk én 80'-ban..:)
Na mindegy tetszik ahogyan írsz,ha nem baj és időm engedi néha benézek hozzád.Szép napot neked!

Névtelen írta...

Szia!
Megtisztelsz azzal, ha az életedből pár percet arra "pazarolsz", hogy elolvasod, amit írok:)
Köszönöm!