Az álmaim kaotikusak, már-már betegesek, ráadásul nem látom át a jelképeket sem.
Egy panel lakásban voltunk kb 5-6-an. Az egyik szobában egy fickó és egy kisgyerek volt (10 év körüli), a gyerek egy székhez volt kötözve. A pasi szikével megskalpolta a gyereket (akik végig üvöltött)lenyúzta a bőrt a feje tetejéről. Élvezte, hogy fájdalmat okozhat neki, felnyitotta a koponyáját és kivágott az agyából egy kis szeletet és meg is mutatta neki. Csodálkoztam, hogy a gyerek hogyhogy nem ájul el a fájdalomtól. A fickó tudta hogy figyelem őt, én pedig tudtam, hogy én leszek a következő, akivel végezni akar.
A többi ember (köztük egy ismerős srác is) a konyhában kártyázgattak. Menekülni akartunk, de az ablakokon rács volt. Végül mégis kijutottunk valahogy. A köztes eseményekre nem emlékszem, de a végén feláldoztam magam azért, hogy az az ismerős srác életben maradhasson (ő valamiféle kiválaszotott volt az álmomban).

Az rendben van hogy nem igazán szeretem a gyerekeket, de ez kicsit erős volt. No persze nem annyira, hogy lelki traumát okozott volna, inkább csak csodálkozást váltott ki belőlem.

A másik bizarr álom: egy közutálatnak örvendő politikus (akihez semmiféle emocionális érzet, vagy érdeklődés nem fűz) ki akart velem kezdeni, a hódítást pedig úgy kezdte hogy pizzát rendelt nekem és a volt kollégáimnak a klinikán ...

Na ehhez jöhetnek a kommentek! :)