2009. április 1.

Nehezen tolerálom az emberi modortalanságot, bunkóságot és főleg az idiotizmust. Ebből kifolyólag a munkahelyemen nap, mint nap idegrohamokkal küzködök, próbálom visszatartani a röhögést és/vagy próbálom nem a szemébe mondani az illetőnek hogy menjen haza és a megrakott édes szülőjétől kérdezzen hülyeségeket, ne tőlünk.
Vajon az embereknek hány százaléka képes arra, hogy elgondolkozzon azon, mekkora balfasz, és hogy mennyire nem kívánatos bizonyos helyeken? Szerintem félelmetesen kevés! Vagy azért, mert nem érdekli, hogy mások mit gondolnak róla - általában az ilyenek egy része az, aki még "normálisnak" mondható, vagy azért, mert a beléjük nevelt elvet követik, miszerint: "a vevőnek mindig igaza van".
Elárulok egy titkot:
EZ HAZUGSÁG! A vevő/fogyasztó a legrohadtabb állatfaj, ami létezik ezen a világon. Az emberek az utóbbi századokban túlságosan hozzászoktak ahhoz, hogy kitalálnak valami baromságot, és ahhoz keresnek "tettestársakat", olyanokat, akik nemcsakhogy támogatják az agybaját, hanem még ki is szolgálják őt.
Itt van ez a húsvét dolog is .. (amivel különösebb bajom nem lenne), erre jönnek hozzánk hogy nyuszi formájú süteményes mintát keresnek, mert milyen jó ötlet húsvét alkalmából ilyen süteményt felszolgálni.
Talán én vagyok maradi ... de bakker ha nyuszit akar, akkor dolgozzon meg vele/érte, és gyúrja ki kézzel, ne várja, hogy más csinálja meg helyette, és neki csak egy-mozdulatból meglegyen a nyomorék nyula. - de ez csak egy (aktuális) példa volt a sok közül, és persze lehet hogy nyugalmasabb perceimben nem így gondolom. És különben is, mi köze a húsvéthoz a nyúlnak? (lásd South Park 11. évad)

Szerencsére egy kis Puruttya-olvasás mindig lenyugtat, pont mielőtt ténylegesen elhatároznám, hogy a hátam mögött kiállított bárdot belevágom a következő vevő fejébe.
Szóval Ti, kik véletlenül olvastok, jobb ha ezután elgondolkoztok azon, hogy amikor bementek egy üzletbe az eladót mivel traktáljátok, mert nem tudhatjátok, nem-e én állok veletek szembe, a pult alatt lévő kezemben egy konyhakéssel/bárddal/aknavetővel/tankkal, vagy esetleg egy olyan, aki még nálam is rosszabb eladó - ha létezik egyátalán ilyen.

Persze jogos lenne a kérdés, hogy akkor miért ilyen helyen dolgozok. Nem lenne a hellyel és a munkakörrel baj, ha nem lennék a vevőkkel egy légtérben. Mert elsődlegesen nem az a feladatom, hogy kiszolgáljak - azt nem is vállalnám el! Nincs "kereskedelmi-vénám" - ezt már a főnök felesége is megmondta, bár elég kevés női véleményre adok, az övé pedig pont nem tartozik azok közé, akiké érdekel, de igaza van.
Nekem nem megy ez az adjuk el, vegyük rá, hogy vegye meg, legyünk mi a legnagyobb kurvák dolog. Van aki vér profi benne (annak egyébként análisan helyezném fel az eladni kívánt terméket)

Visszakanyarodva a húsvéthoz és egyes emberek "normálisnak" vélt ötleteihez. "Nagyrabecsült" kollégától tudtam meg a húsvét hétfő lényegét: akkor lehet a legjobban bebaszni. Hát gratulálok mindazoknak az igen értelmes emberi egyedeknek, akik ezt a nézetet vallják. Miért nem térdeltek le apátok elé és könyörögtök, hogy lőjjön titeket tarkón?

Nincsenek megjegyzések: