Üresség.... de legalább jobb, mint a fájdalom. Azt hiszem esetleg sírnék, hátha attól valami jobb lenne, bár nem hiszem.

Keserédes "győzelem". Kimondott és ki nem mondott dolgok, kétségek, makacs ragaszkodás az elvekhez, a jelképekhez. Jó lenne tényleg mindent leírni ide, feszít belül, kényelmetlen.

Van amit nem akarok megtenni, mégis célszerű, praktikus. Van ami számomra többet jelent, mint másnak, és igen, csak egy fém tárgy ... de akkor is!

Keresem mi okozza azt a kényelmetlenséget odabent. Nem találom. Helyette van egy csomó kép, egy csomó érzés.. de semmi olyan, ami állandó lenne. Pillanatnyi boldogságok, vagy éppen mélyre vágó sérelmek.

Állandóság. Azt hiszem erre vágyom, csak nem tudom merre induljak a keresésben. Ráadásul a félelmeim is visszafognak.

Nem tudok ma írni. A halacskák megint (még mindig) két ellenkező irányba úsznak.