2015. május 4.

Nagyon sokszor feltettem magamnak már a kérdést, hogy mitől félek igazán.
Van aki a pókoktól, kígyóktól, egyéb állatoktól, van aki a magánytól, van aki a haláltól, családtagok elvesztésétől, stb. Ezek a dimenziók számomra nem voltak túl ismertek, mert bár nem szeretem a pókokat, de nem fog el félelem, ha látok egyet. A magányt már számtalanszor megéltem, és még ha nem is szeretem, itt sem érzek klasszikus értelemben vett félelmet. A halál.. na az meg vicc :) Szóval attól sem. Azok elvesztése, akiket szeretek... nos ez fájdalmas pont lenne, igen. De itt sem lelek félelmet. 
Egyetlen alkalom van, amikor a félelem belopózik a bőröm alá, rátekeredik minden idegszálamra, hogy aztán teljesen eluralkodjon rajtam. Álmomban. Álmomban tudom milyen érzés félni, rettegni, nyüszítve kiabálni és izzadni. Olyankor előjönnek azok az ősi, tudatalatti érzések, melyeket az ember éber állapotában kontrollálni tud, felülírni, vagy egyszerűen csak félrerakni. 
És most megtalált ébren is. Most tudatosult bennem, hogy van valami, amitől félek.
Ez pedig az emberi gonoszság.
Olyan példaértékű, színtiszta és értelmetlen gonoszságnak voltam a tanúja, ami egyszerűen felfoghatatlan. Valami bennem változhatott meg, hiszen ehhez az esethez hasonlókat már láttam, fül és szemtanúja is voltam. De most olyan mélységében érintett meg egy gyakorlatilag mások számára talán semmitmondó esemény, hogy a pánikrohamhoz hasonló tüneteket produkálok. Hozzátenném, hogy a történtekben nem voltam érintett, semmilyen szinten, sem én, sem más hozzám közelálló. Csak egy beszélgetést hallottam, és csak egy szokványos hozzáállásnak voltam a tanúja. És csak belenéztem 2 ember szemébe, akik azt tervezték, hogyan tehetnének keresztbe egy harmadiknak. És félni kezdtem. Nem azért, mert fizikailag bántalmaznák. Hanem mert teljesen értelmetlenül akartak rosszat, csak mert 3 évvel ezelőtt az illető csorbát ejtett a büszkeségén. És képes és megmagyarázza, hogy miért van neki igaza, amiért rosszat akar...
Ezt most nem tudom feldolgozni.
Annyira a mélyébe mentem, hogy úgy érzem széthasít. 

Nincsenek megjegyzések: