2008. október 22.

Nem is tudom... csak úgy...
írhatnékom van, de igazából nincs miről. Vagy nem publikus. Egy kicsit fel vagyok dobva a négy napos munkaszünet miatt. Várom már a délutánt.
Langyosvíz..
Kaotikus álmok... megint támadtak a földönkívüliek. :) De most legalább sikerült elérnem, hogy amitől álmomban annyira félek, felismerjem, hogy ez csak álom, és ráadásul még át is tudtam alakítani úgy, hogy a tudatalatti félelme átfordult a tudatalatti vágyaira, így az egészből egy elég bizarr, de érdekes történet született. :D

Találtam valamit .. ami más megvilágításba helyez dolgokat. Kicsit sikerült valamit megérteni, vagy inkább elfogadni, más szemszögből látni.
Ettől függetlenül van, amit nem tudok elfogadni. És nem is kell. Ne akarja senki rámkényszeríteni.

Azonkívül mi ez a hülyeség bennem, hogy nem vagyok elég, nem vagyok jó, nem vagyok szép, stb..? Én én vagyok, jó lenne, ha ezt már megérteném és ebbe a bolond fejembe belevésném. Ez vagyok, ilyen vagyok. Nem vagyok rossz, nem vagyok buta, szerencsére hisztis picsa sem. Bár ha az lennék valószínűleg nem rágódnék ilyeneken. És mint ahogy én tolerálok bizonyos dolgokat joggal várhatom el, hogy mások is toleránsan viselkedjenek velem szemben. És ha nem teszik jogom van szóvá tenni.
Persze mások nagy ívben szarnak arra mihez van jogom és mihez nincs :D

Néha jó, néha tisztán látom magamat kívülről, néha meg tudom magamnak adni azt a támogatást, amire szükségem van önmagamtól. Ilyenkor elbeszélgetek magammal, hogy miért is látok bizonyos dolgokat ennyire negatívan, és megértetem önmagammal, hogy minez csak rajtam múlik. Tiszta skizo :)
Sajnálotos módon az ilyen kellemes "megvilágosodások" után mindig történik valami, ami visszarángat abba az ingoványba, ahonnét nehezen tudok szabadulni.
Kicsit visszanyertem a hitem ... jó lenne, ha nem vennék el tőlem.

Nincsenek megjegyzések: