2016. május 3.

Hátat szeretnék fordítani mindannak, ami nem érdekel. Rácsapni az ajtót az idiótákra. Megteremteni, hogy senkitől és semmitől se függjek. Nem akarok foglalkozni azzal, amire semmi ráhatásom, csak tehetetenül állok és látom, ahogy a szemem előtt süllyednek bele a mocsokba, magukkal rántva másokat is. Vajon hány év telik el, mire beigazolódik az, amit mondhatnék? 2-3? Vagy 5 hónap?
Soha ennyi haragot, szánalmat, lenézést és szégyent nem éreztem még.
Vészesen közeledek ahhoz a ponthoz, ahol a biztosíték végleg el fog szállni, kiég a relé, és tényleg mindenkit elküldök a kurvaannyába' mielőtt felszállok arra a kibaszott vonatra, ami leszarom hol áll meg, vagy száguld a végtelenbe.

Nincsenek megjegyzések: