2015. november 11.

Az utóbbi napokban mindenbe beleunok nagyon rövid idő alatt. Elkezdem, aztán 5-10 perccel később már inkább abbahagyom, mert annyira untat. Mindegy, hogy munkáról, játékról vagy beszélgetésről van szó, sőt! Mások beszélgetése, amellett hogy untat, még sokszor idegesít is. Eszembe jut, amikor gyerekként anyám mellett állva kellett hallgatnom, ahogy a felnőttek beszélgetnek. Borzasztóan untatott. Ugyanez az érzés van most is. Olyanról dumálnak, aminek az esetek többségében semmi értelme nincs. Helyzeteket beszélnek ki, amin változtatni nem tudnak, csak gerjesztik egymásban a feszültséget. És a hangjuk... sokszor mintha fúróval fúrnák a dobhártyámat, visítónak, élesnek, kellemetlennek hallom. Túl mély, túl magas, nem "tiszta"
Bárcsak akkor beszélnének az emberek, amikor értelme is van a mondandójuknak..




Nincsenek megjegyzések: