2013. december 31.

Tegnapi agymenésünk Kisistennel egészen újszerű megvilágításba helyezhet dolgokat. Arra jutottunk, hogy a válasz a Nagy Kérdésre, az "Élet, a Mindenség meg Minden": az elektron!
A következő lépcsőfok pedig a hit ereje volt, amelyről bizonyított, hogy képes a testben biokémiai folyamatokat is beindítani. Aztán jött a flash, hogy tuti, hogy az elektronnak köze van a hithez. Ennek a két dolognak szerintem ugyanaz az energia forrása, ugyanaz a gyökere, vagy eredője, vagy akárhogy is nevezzük. És akkor már azt is jó eséllyel valószínűsíthetjük, hogy a teleportáció megvalósulásához is az elektronokhoz kell hozzányúlni. Végülis logikus. 

Próbálok kicsit önállóan flashelni, bár tuti, hogy nem lesz olyan eredményes, mint mikor Kisistennel egyszerre rezegtetjük az agyunkat. Szóval leírom, amik jönnek, aztán ha valaki erre jár és ért hozzá, örülnék, ha hozzászólna, hogy az adott gondolat mennyire releváns, vagy hamis.

Elkaptam egy olyan mondatot, miszerint "az egyik atompályáról a másikra történő átmenetnél az elektron által kisugárzott vagy elnyelt energia, a két pálya közötti energia különbséggel egyenlő". 
Jó lenne, ha pontosan tudnám követni a gondolataimat, és pontról pontra le tudnám írni, hogy erről miért az jut eszembe, hogy ez a teremtés folyamata, mármint az a fajta teremtésé, amikor az ember megteremt magának pl. egy helyzetet. De nem tudom leírni. Olyan ez, mint amikor RPG játék közben a játékos felhasznál egy infót a világról, melyet ő tud, de a karaktere nem, mégis a karakter játssza azt ki.
Jelenlegi (fél)ismereteim alapján nem túl határozott bizonyossággal kijelenthetem (mert ugye csak a hülyék biztosak magukban, a "zsenik" mindig bizonytalanok :) ) hogy ha minden gondolat teremtő erejű, akkor minden gondolatnak van energiája, aztán ha ez az energia megfelelő mennyiségben vagy minőségben összpontosul, akkor létrejön a teremtés. Persze jó sok minden közrejátszik, ott van a tudatalatti, aztán mindenféle tanult marhaságok, amik gátat vetnek annak, hogy a felszínre kerüljenek emlékek. Szóval ezek a gondolati energiák lehetnének az elektron pályák, amik ha egymáshoz viszonyítva változnak, akkor az elektron aszerint ugrál egyikről a másikra, létrehozva ezáltal a változást. Vagy valami ilyesmi, itt nem tudom magamat követni.
Ez tiszta vicc... tudom, hogy tudom, csak egyszerűen nincs elég ismeretem ahhoz, hogy tényleg tudatosan tudjam.

Majd még folytatom....


"Valaki az egész életét azzal töltheti, hogy az elemi részecskéket figyeli, majd azon kaphatja magát, hogy vagy azt tudja, kicsoda ő maga, vagy azt, hol van, de egyszerre a kettőt nem."






Nincsenek megjegyzések: