Néha jó, néha felejtek, vagy legalábbis képes vagyok arra, hogy a gondolataimat eltereljem. Képes vagyok arra, hogy órákon keresztül jól érezzem magam, anélkül, hogy eszembe jutna egy-egy fájó pont.

Jó volt a péntek.. és nagyon-nagyon jó volt a szombat. Azt hiszem ez hiányzott igazán. Régen is.. most is..

És a vasárnap... társamul szegődött egy új jövevény. Egy brit rövidszőrű, 7 hetes kiskandúr. Még szoknia kell, engem is, a környezetet is. Sokat nyávog, és nagyon figyel. Igazi kis fürkész matka. Figyeli mit csinálok, hova megyek. Mindig a szememet nézi. Olyan édes... és szegényem most olyan magányos lehet otthon egyedül...