Valami feszít belül ... egy rossz előérzet. Lehet hogy csak az idő teszi.
Jó lenne ilyenkor olyan helyen lenni, ahol magam vagyok, ahol leülhetnék az ablak párkányára és csendben nézhetném ahogy esik az eső. Autózaj, gyerek ricsaj, emberi hangok nélkül. Hiányzik a csend.
Segíthet egy könyv azon, hogy szemléletmódot változtassak? Egy próbát mindenképpen megér, aztán majd kiderül.
Annyira össze-vissza van minden, kusza és kibogozhatatlan. De azt mondják a remény hal meg utoljára...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése