2007. június 11.

Mezítláb végigmászni a városon ... olyan szabadságérzetet adott, amit utoljára talán 3-4 éve éreztem. A beton helyenként meleg, néhol hideg ... van, amikor puhának tűnik, és van, amikor úgy éreztem szétvágja a talpamat. Talán a szerencsének, talán a gondos takarításnak (talán mindkettőnek) köszönhetően nem léptem bele üvegszilánkba, szögbe, vagy egyéb hatékony, táppénzre okot adó dologba.

Talántam egy új oldalt... magamban. A gondolataimban. Vagy ezek nem is újak, csak a körülmények fojtották el bennem? És vajon megérte elfojtani?

Káosz van bennem. Káosz, ami keveredik egyfajta kétes szabadság érzettel. És egyfajta gyermeki csínnyel. Hehe ... igenis jó érzés cseresznyemaggal pöckölni az embereket az ablakból :)
Sok minden van, ami kimaradt az életemből, vagy ha nem is maradt ki, de nem tudtam teljes mértékben kiélvezni. A gyerekkor ilyen, de sajnos azt már semmi nem tudja pótolni. Talán emiatt vagyok ilyen infantilis.. :)

Tegnap voltak olyan pillanatok, amik jók voltak. Voltak, amik pokoliak. Mégis, most -a szokásostól eltérően- a jobbak túlsúlyban vannak, és nyomatékosabbá váltak. A másik helyen erről bővebben.. :)

------------------------------
MÁS!
Köszönöm az e-maileket, amiket kaptam a honlapommal kapcsolatban :) Igyekszem válaszolni is ;) Persze még koránt sem tökéletes, és annyi mindent kellene még csinálni.. pfff... csak hogy ez nemcsak idő, hanem kedv kérdése is. De igyekszem :)

Nincsenek megjegyzések: