2005. május 26.

Újra itt, sok-sok kihagyás után.
Végre ez a hét a munkahelyen kicsit lazább, mint az eddigiek. És sajnos jövőhéttől újra megkezdődik a "nagyüzem termelés".
A magánéletben minden oké. Nincsenek viták. Néha ugyan még mindig előjön az a régi érzés, változatlanul el akar nyelni az űr, kitölt a semmi, minden érdektelen, és közömbös, azonban ez már egyre ritkább.
Igazából nem történik velem semmi. Ráadásul túlságosan eluralkodott rajtam a tavaszi fáradtság. Sokszor délután hazamegyek, 3-4 oldalt olvasok egy könyvből és elalszok. Nem igazán tudom jól beosztani a szabadidőmet. Bár elhatároztam, hogy Beiddel elkezdek edzeni, de ez abbamaradt, mivel múlthéten teljesen lebetegedett szegényem. Mostmár kezd kilábalni belőle.
Egy kis irónia: annyira nem történik velem semmi, hogy még a betegségét sem kaptam el :) Bár megfigyeltem, hogy csak olyanoktól kapok el bármilyen betegséget, akikkel nem vagyok valami jóba, vagy van valami ellentét köztünk.
Akárhogy is nézem, a munka tölti ki az életem nagy részét - sajnos. Azt meg nem igazán szeretem.

Megvettük végre az áhított dvd-t! Egyenlőre még nincs sok filmünk, de azon vagyunk, hogy beszerezzük azokat, amiket szeretünk. Szerencsére ebben kapunk segítséget.

A szomszéd lakásba új lakók költöztek. Vagyis, ők is albérlők. Egyetlen probléma van velük; (mellesleg egy fiatal pár) a csajnak akkora hasa van, mintha 2 görögdinnyét nyelt volna le egészben. Vagyis terhes. Nem akarom kifejteni nézeteimet a gyerekekkel - szüléssel meg úgy az egész témával kapcsoaltban, aki ismer, úgyis tudja, mit gondolok erről. De ha ez lebabázik, és át fog hallatszani a gyereksírás, akkor vagy veszünk bazi nagy hangfalakat, amiket hangosan fogunk üvöltetni közvetlenül a fal mellett, ami miatt elköltöznek onnét, vagy mi keresünk másik albérletet. Egyszer bőven elég volt, hogy a szomszédben gyerek volt (még anno Kopat idején), nem vagyok hajlandó mégegyszer végigjátszani ezt a meccset. És különben is ... össze sincsenek házasodva. beiddel elfilozofáltuhk azon, hogy talán a csaj megszül, a pasi nem bírja majd a kiképzlést, elköltözik, a csaj meg visszamegy az anyjához, és ezzel megoldódik a problémánk :)) Néha jó egy kicsit gonosznek lenni.
Bár tudom, hogy elég sajátos nézet, de most őszintén .. ebbe a világba gyereket vállalni? Arra nem gondolnak, hogy milyen szar élete lesz?
Nem, nem vagyok pesszimista. Csak realista. Igazából ha valóraválnának a kívánságaim, az egyik az lenne, hogy az emberek képtelenek legyenek a szaporodásra. Hmm.. a párosodás iránti vágy azért megmaradhatna ;))
Na de inkább nem folytatom. Mára már ennyi is sok volt.

Nincsenek megjegyzések: