Változások … ijesztőek. Vagy csak én félek tőlük? Az is lehet. Végre kezdett minden szépen alakulni, aztán …
Nem is tudom. Valahol mélyen magamban érzem azt, hogy a dolgok alakulása nekünk fog kedvezni. Csak a sors egy kicsit gyorsít a dolgokon. … Ismét …

Kicsit konkrétabban:
Y - nek munkahelyet kell váltania. Nem tudom, hogy miattam-e, vagy más okokból kifolyólag, de a lényeg, hogy ma a főnöke azt monda, hogy holnap már nem kell mennie. Ciki …
Bár minden rosszban van valami jó. Amúgy is akart keresni mást, csak azt jövőre tervezte. Ideiglenesen most két lehetősége is lenne, ahova mehetne melózni, de mindkettő három műszakos.
És … mindketten elszakadtunk az internettől. A blogot talán tudom még vezetni valahogy … de azt hiszem egy időre le kell mondanom Thrillion kincseiről, és egyebekről.

Tudom, hogy kellenek a stabil alapok, és azt is tudom, hogy most kell megteremteni őket. Csak valahogy mégis arculcsapásként ért, amikor telefonon közölte ezt. Főleg az anyagiak miatt. De bízom a szerencsénkben, vagy a sorsban, vagy a franc se tudja minek lehetne nevezni azt, ami egyengeti az utunkat.

Elkezdtem beleásni magam a filozófiába. Jááj … kicsit bonyolult még nekem. Pedig még csak a görög filozófiánál tartok.

A magánéletemre azt hiszem elmondhatom, hogy nyugodt és boldog. Szeretem Y.-t. Nincsenek nézeteltéréseink, kölcsönösen tiszteljük és becsüljük egymást. Bár elég zsúfoltak a napjaink, és hét közben nem sokat vagyunk együtt, az időt próbáljuk hasznosan kitölteni. És még az sem baj, hogy esténként a foci EB-t nézni :) Addig legalább tudok olvasni.

Kopat óta elég sokat változtam. Nem zuhanok be attól, ha a párom órákon keresztül nem velem foglalkozik, sőt, még talán élvezem is, hogy van kis idő, amikor a figyelmemet arra fordítom, amire szeretném. Kicsit olyan ez, mintha „kimenőt” kapnék :)
Hiába van napközben távol … hiába köti le minden figyelmét a foci, sosem érzem mellette azt, hogy egyedül lennék.

Az az „ősmagány”, ami néha eluralkodott rajtam, lassan-lassan kezd kipusztulni belőlem (remélem).

Az álmaimra nem emlékszem. Január – február óta ez van. Néha 1-2 megragad az emlékezetemben, de már nem olyan, mint régen.

Munkahely: továbbra is magamnak való vagyok. Nem tudom, hogy változni fog-e ez. Nem tudom, hogy akarok-e rajta változtatni. Így legalább nyugtom van.