"Tudod miből érzed azt, hogy élsz? Ha valami fáj. Az az egyetlen bizonyítéka annak, hogy a valóságodban vagy, hogy nem álmodsz. Lófaszt boldogság meg rózsaszín ködök, spirituális önmegvalósító okádékok. Pontosan azok, amik mind csak illúziók, képzetek. Hányszor voltál már úgy, hogy valami csodás dolog történt veled, mire felkiáltottál: "csípjetek meg, biztos hogy nem álmodom?" A fájdalom az egyetlen ami valós, ami megmutatja az igazi arcát az életnek. 

Amikor a kés végighasítja a bőrt, vagy a szavak keresztüldöfik a benned lüktető életet. Amikor apró darabokra tépik a démonjaid az elmédet, és a penge nyomán kifakad a vér, csak akkor élsz igazán. Csak az a fájdalom képes megmutatni az illúziók és tévképzetek nélküli világot, ami nyersen belevájja a fogát a húsodba, amit ha letagadsz még mélyebbre mélyeszti benned a fullánkját. 

Ami kettéhasít és atomjaidra bomlaszt, megsemmisít és legyőz. Ami fölött nincs hatalmad. 

Az a valóság, amit a szánalmas illúzióid nélkül képtelen lennél elviselni."