Eljutottam arra a pontra, amikor már a személyes hozzáfűzni valóm is feladta a harcot, és mindössze az objektív megállapítások maradtak.
Bár már egyszer régebben bemásoltam, ideje újra felfrissíteni a dolgokat:
Az emberek...

„Nem szépek, csak fel vannak cicomázva;
Nem tiszták, csak meg vannak borotválva;
Nincs műveltségük, csak átcsúsznak a szigorlatokon;
Nem vallásosak, csak járnak a szagos misére;
Nem erényesek, csak gyávák;
Mégcsak nem is bűnösök, csak esendők;
Nem hűségesek, csak szolgalelkűek;
Nem kötelességtudók, csak bambán engedelmesek;
Nem bátrak, csak kötekedők;
Nem elszántak, csak csökönyösek;
Nem önfegyelmezettek, csak bárgyúk;
Nincs önérzetük, csak hiúságuk;
Nem jószívűek, csak érzelgősek;
Nem társaslények, csak csordába valók;
Nincs képzelőtehetségük, csak babonásak;
S igaz szó ki nem jön a szájukon,
Hazudnak egytől egyig, mint a vízfolyás,
Hazug a májuk meg a zuzájuk is.”

És ebben benne van minden és mindenki...
Szörnyen fáradt vagyok.