Az "alien-história" folytatódik... Egy ismerősnek gyereke fog születni... a hobbijára költött pénzt ezentúl valószínűleg pelenkára költheti :( Pedig ő aztán jobb sorsot érdemelt volna. Persze amint a világra jön a poronty nem fogja megbánni, szeretni fogja, és azt hiszem még jó apa is lesz belőle, de .. (és igen, itt jön a "de") annyi mindenről lemarad. Erről a mondatról pedig az jut eszembe, amikor jópár éve öngyilkos lett egy jóbarátunk. Páran azt mondták, hogy hülyeséget tett, mert a problémát biztos meg lehetett volna oldani, mert így annyi mindenről lemaradt ...
Gyerek vállalás = öngyilkosság? És a két rossz közül melyik a jobb? Én tudom melyiket választanám!

Tudom, hogy csak én látom ennyire ferdén és kisarkítva ezt a dolgot, de néha jó lenne tükröt tartani mások elé is, hogy nézz bele, láss egy kicsit előre ... félek 4 év múlva 2 évtizedni barátság fog megszakadni egy gyerek miatt...


Nem tudok felnőlni. Furcsa, hogy míg mások már elvárják, hogy a tizenévesek magázzák őket, én még mindig inkább csak annak élnék, amit éppen szeretek csinálni, legyen szó olvasásról, játékról, akármiről. Nem tudnék és nem is akarok lemondani egy gyerek kedvéért semmiről. Nem becsülöm az életet annyira, amennyire kellene, ez tény, viszont jobban becsülöm annál, semhogy a sajátomat elcsesszem egy másikért. Önző vagyok. Vannak akik felfogják a mondanivalóm mögöttes tartalmát, vannak akik nem. Az utóbbiak gyerekeket fognak szülni és nemzeni, és a magasabb értelmi képességgel megáldottaknak legalább egyszer biztosan meg fog fordulni a fejükben, hogy lehet hogy jobb lett volna, ha nem vállalják a gyereket.