... avagy: ugye nem csak én vagyok nem normalis?
- Dühöngő a (fél)őrült Énemhez
2006. november 22.
Amikor gyerek, tizenéves voltam, és a szüleim bántottak, mindig arra gondoltam, hogy milyen jó lenne, ha odabújhatnék valakihez, aki szeret, aki megvígasztal, és átölel.A fájó az, hogy most, mikor lenne, akihez hozzábújnék,, nem akar átölelni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése