Rádöbbentem arra, hogy az életem nagy részét a munka tölti ki. Ezzel még talán nem is lenne akkora probléma, ha egy kicsit is élvezném a munkámat. De sajnos nem. Változtatni kellene, de félek a változásoktól. Eljutottam egy olyan pontra, hogy félek az emberektól, félek idegenek közé menni, sőt, ha egy új helyre kell mennem egyedül, teljesen pánikba esek. Csúnyának, butának és hülyének érzem magam. Teljesen elszállt az összes önbizalmam. Tudom, hogy vannak értékeim - mindenkinek vannak, miért pont nekem ne lennének?!

Múlt héten Beiddel megnéztük a Narnia krónikái című mozifilmet. Mondjon bárki bármit, nekem rettenetesen tetszett a film. Jó lenne, ha tényleg léteznénk olyen szekrények...

Az elmúlt időszak nagyon kellemes emléke még egy délután, amit egy jóbarátommal, A.-val töltöttem el. Ez még egész év elején volt - na nem mintha még nem az lenne... Egyetlen dolog van, ami bánt, hogy azokat a kellemes perceket nem a Kedvesem okozta. Azt hiszem, ha elképzelnék egy ideális randit, akkor az ilyen lenne, persze most szó sem volt randiról, egyszerűen csak ... elmentünk vettünk sütit, aztán a kocsiban megettük, miközben kitárgyaltuk az élet nagy dolgait és leginkább az én problémáimat, aztán elmentük fel egy kilátóhoz (Tubes), - kocsival. Csakhogy az út végét már gyalog tettük meg, mert az autó nem tudott felmenni, annyira csúszott az út, és annyi hó volt. Majd megfagytunk fölfelé menet, és a kilátó tetején is fülfagyasztóan hideg volt. Kilátásban gyönyörködni, sztorizni, nagyokat nevetni - nem is tudom, mikor nevettem ilyen jót - aztán vissza a kocsiba, vissza a városba, be egy jó meleg helyre, ahol a legfinomabb forrócsokit lehet kapni (Áfium). Szóval nagyon pöpec volt! Tájképeken látni olyat, mint amit élőben láttunk - telihold, havas táj, csupasz fák, amik lusta árnyékot vetnek... a tökéletes nyugalom. Ami annyira hiányzik az életemből. Vagyis csak a hétköznapjaimból. vagyis csak a munkahelyemből.

Egyszerre vágyok nyugalomra és izgalomra. Azt hiszem egy kicsit ki kellene szakadnom a mindennapok szorításából. Kéthetente szabadok a délutánjaim, talán jobban ki kellene ezt használni. Csak ne lenne ennyira hideg.

Korongvilág regényt olvasok most - A Mesének Vége. Kifejezetten tetszik! Érdekes, hogy mennyi olyan dolog van ebben a könyvsorozatban, ami reális. " A bölcsesség azon ritka olgok egyike, amelyek minél messzebb vannak, annál nagyobbnak látszanak."

Február 13-án lesz a 2. évfordulónk. És február 23-án betöltöm 24. életévemet. Másoknak ilyen idősen már gyerekeik vannak ... én meg még gyereknek érzem magam. Nem akarok gyereket! Sem most, sem később. És hiába jönnek azzal a szöveggel, hogy majd később máshogy fogom gondolni. Ezt mondták 16 éves, 19 éves, 23 éves koromban is. Hát nem veszik észre, hogy van, ami nem változik? Miért akarják az emberek, hogy mindenki "egyforma" legyen? Mindenki uyganazt csinálja? Mindenki ugyanazon törvények és szükségetek szerint éljen? Miért nem fogadják el, ha valaki máshogy akarja alakítani az életét? Talán, mert akkor tudatosul bennük, hogy ha újra tehetnék, máshogy cselekednének?! Vicces, de ... nem egy embertől hallottam, hogy talán igazam van a gyerek-nézőpontban, és ha újra tehetnék ők sem vállalnának - vagy csak jóval később - gyereket. Kinek mi ... Én elfogadom mások nézőpontját, véleményét, nem szólok benne, de azt nem állhatom, amikor az ösztönökre hivatkozva próbálnak meggyőzni az igazukról, és így akarják rám kényszeríteni az akaratukat, és a saját igazságukat.
Mindenkinek igaza van .. a saját szempontjából. Nincs egyetemes igazság. Nincs jó, nincs rossz. Csak előítéletek és megszokások. És annak annyi, aki valamit más nézőpontból másmilyennek ítél, mint amilyennek a tömeg állítja. Na jó, elég a bla-blából és a közhelyekból.

Fűrész c. film ... egy olyan "sisakot" kívánok főnökömnek, mint amilyet a filmben a csajra szeretek. azzal a különbséggel, hogy a kulcsot a saját beleiben rejteném el, és ha túlélné azt, hogy kibelezi saját magát, akkor, amikor a kulcsot elfordítaná a zárban, műkösédbe hozná a szerkezetet,és bumm ... szétrobbanna a feje. :) Túl morbid? De csak mert nem ismeritek azt az embert!

Legyén mindenkivel béke, meg szeretet, meg sok-sok öröm... úgyis megpusztul minden(ki) előbb-utóbb!