Ismét itt ...
Tavaszodik. Ez már valami. Igazából nincs miről írnom. Élek és kész, ez van. Nem negatív hangsúlyban. Még mindig érzek késztetést, hogy írkáljam a bejegyzéseimet ide, pedig mostmár nem látom túl sk értelmét. Nincs benne rendszeresség. Réggebben jó volt írni a indennapjaimról. AMikor nem történt semmi, akkor is volt valami. Persze valamik most is vannak mindig.
Lássuk a mai nap valamijeit ...
Reggel kelés, fürdés, reggeli, kis olvasás, hatalmas szeretkezés, aztán irány melózni. Most meg itt ülök már két órája .. Hmm.. egyhangúnak tűnik, pedig nem olyannak élem meg.

Jelenlegi könyvem, amit olvasok: Clive Barker: Az éjszaka gyermekei. Remek könyv, ajánlom minden horror rajongónak. Könnyen olvasható, élvezetes, tényleg alíg lehet lerakni.

A titkos kamra, amit nemrég olvastam ... nos ... milyen jelzőkkel lehet illetni az olyan könyvet, vagy az írót, aki csak azért írt, hogy egy-két ügyben tisztázza magát, leírjon olyan tényeket, amelyeket már csontig rágtak, és ami pont arról nem szól, ami a címe? Oké, az 560 (vagy mennyi) oldalból kb 70 oldal valóban Egyiptom kultúrájával, és a Feljegyzések Csarnokával foglalkozott. A többi rész pedig a sajtóhadjáratokat és botrányokat állította a központba. a vádaskodás és pereskedés mellett. Na ez az a könyv, ami után úgy voltam, hogy az írónak nem fogom egyetlen további könyvét sem a kezembe venni. Persze ez szubjektív vélemény. Csak nem értem miért kell megírni egy könyvet úgy, hogy igazából a kutatás végkifejlete előtt már kiadatják, és nincs is igazán befejezve. Erről ennyit, több betűt nem ér meg.