2016. szeptember 28.

3 hete jelentettem be a felmondásomat, és azóta még mindig nem sikerült megtalálni azt, aki a helyemre fog jönni. Persze rengetegen jelentkeztek az "irodai adminisztráció" állásra, ami ráadásul pontatlanul volt megjelölve. A hirdetést úgy kellett volna feladni "jó marketinges szöveggel", hogy:
"Eleged van a normális emberekből és kihívást keresel az idióták között? Bírod a monotonitást és az öregek károgását? Nem kérsz sok bért, viszont cserébe vállalod, hogy nem mész el szabadságra, nem betegszel meg és még gyereket sem akarsz szülni?
Jelentkezz hozzánk irodai adminisztrátornak/könyvelőnek/takarítónak/kávéfőzőnek/mindenesnek, ha:
- még nem töltötted be a 35. életévedet
- ha nincs gyereked, és nem is akarsz
- ha nőből vagy, jó a segged és csinos a megjelenésed
- ha megfelelő végzettséged van, de nem vagy túlképzett
- ha vállalod hogy hétfőtől péntekig 8-16-ig télen nyáron az irodában ülsz
- ha fiatal vagy, de van már legalább 2-3 éves szakmai tapasztalatod irodai környezetben
- ha értesz a szövegszerkesztéshez és az excel kezeléséhez
- ha értesz mindenhez, vagy amihez nem, azt meg akarod tanulni.
Amit kínálunk:
- napi szintű társalgás idiótákkal
- kihívások, tűréshatár tesztelése
- kevés fizetés, juttatások nélkül
- karácsonykor 2 db szaloncukor
- közgyűléseken való részvétel, ahol testközelből részese lehetsz a tömegpszichózisnak, a csordaszellemnek és a csökkentett módban üzemelő magyar átlagpolgár okfejtéseinek
- szolgáltatókkal való kapcsolatfelvétel során további értetlenkedések
és számos más tapasztalat, melyből bebizonyosodik, hogy az emberek nem csak segghülyék, de bunkók és rosszindulatúak és türelmetlenek is. "

Saccra 100 ember jelentkezett arra a pozícióra, ami úgy volt meghirdetve, hogy "pécsi nem dohányzó hölgyet keresünk..." A jelentkezőknek közel fele nem pécsi volt, hanem Pécs melletti településen lakott. Szöveg értelmezés: 1-es, leülhet.
Nagyjából a jelentkezők 10%-a nem csatolta az önéletrajzát az emailhez.
Az 5% a hirdetésben kértek ellenére nem fényképes önéletrajzot küldött.
Kb 15-20% pályakezdő volt, noha a hirdetésben szerepelt, hogy X év szakmai tapasztalat.
Kb 15-20%-nak volt csak olyan végzettsége, vagy szakmai tapasztalata, ami alapján első nekifutásra alkalmas lett volna a pozícióra.
A behívott emberek közül eddig 2 volt próbanapon, és eddig összesen 7-en mondták hogy nem vállalják ezt a melót. 

Úgy hiszem ez alatt a 3 hét alatt empirikusan jobban kitanultam a HR-es szakmát, mint egyes friss diplomások.




2016. szeptember 15.

Most szakadt el a cérna!
Elmehet a jó kurva anyjába az összes olyan hormonzavaros ostoba ribanc, aki jelentkezik egy eladásra kínált dologra, aztán még azok után is, hogy valamennyit lealkuszik az árból, visszamondja, mert jaj-most-jut-eszembe-hogy-nincs-pénzem-nem-gondolkoztam-előre. 
4000,- Ft-ért kínáltam egy dvd lejátszót, az erős képességű műkörömépítő szőke nő vinni akarja, lealkudja 3000-re, majd 2 nappal később miután rákérdeztem mikor szeretne jönni megnézni, a válasz az hogy bocs, mégsem kérem, mert nincs rá pénzem. De most komolyan... nem nézek le senkit, tudom milyen az ha az ember meg van anyagilag szorulva, de rakja már teherbe magát és ha nincs nyomorult 3000 Ft-ja, mert inkább 2 doboz cigit meg egy bort vesz rajta, akkor legalább ne jelentkezzen. 
Könyvsorozat, 47 kötetes, alkuképes szintén. Érdekli, írja hogy mennyire gondolt, de jaj látja, hogy jó állapotú, szóval nincs is rá pénze, és bocsi hogy nem gondolkozott előre.
Remélem az ilyen picsákat is csak az áram bassza meg, de az jó alaposan. 

És nem ezek voltak az első esetek. Régebben egy könyvcserélős oldalon hasonló tapasztalatokat szereztem arról, hogy a nők mennyire megbízhatatlanok, és mekkora szar alakok, ha üzletről van szó. Segget csináljak a szájukból, ígérgetnek, de nem cselekszenek, "a könyvet csak kb 1-2 hónap múlva tudom postára adni, mert beteg a kisbabám" - erre is jó pár példa volt. Gondolom a gyereknek se apja, se senkije, aki tud rá vigyázni és etetni sem kell meg levegőre sem kell vinni, csak szigorúan 1-2 hónapig a négy fal között kell vele maradni. És persze a számlák sincsenek addig feladva. 

Egyre kevesebb bennem a tolerancia az ilyen és az ehhez hasonló ostoba, értelmetlen, hormonzavaros, érzelem kitöréses dolgok iránt. Meglátja, kell neki, akkor szerezze meg. Vagy akkor legalább próbálja a fejét másra is használni, mint hogy sapkát tesz rá, és kinyitja a száját egy jó szopásra. 
Nem hiszem hogy túl magas lenne az az elvárás, hogy mielőtt beszélni kezd, gondolja már végig hogy mégis mit akar. Kell neki? Vegye meg. Nincs rá pénze? Akkor legalább írjon hogy hé figyeljjé' má', érdekel a cucc, ha még meglesz X nap/hét múlva dobj egy üzit, mert akkor lesz pénzem és megvenném. 

Tudom hogy ezek az emberek nem helyhez/városhoz kötöttek, de részben ezért is örülök annak, hogy elköltözünk. Persze egy olyan városban, ahol több az ember, több a hülye is, de viszont a normálisból is több van. Meg talán aki a fővárosban él, rendelkezik egy olyan szemlélettel, hogy nem szarért, hugyért akar venni minőségi/jó dolgot, és talán az anyagi kerete is szélesebb.