2012. július 27.

Na most aztán hogy is írjam le?!
Mindamellett, hogy a fetrengő röhögőgörcs kerülget, egyfajta bazdmegolás is van bennem, persze azt sem tudnám kimondani vihogás nélkül.
Vannak a nők, ugye, mint egyfajta degenerált állatfaj, melyek közé magamat is besorolom, mivel genetikailag én is XX vagyok (sőt, mostmár a korom miatt XXX).
Őszintén mondom, nem bántani akarom azt a bizonyos illetőt, és megpróbálok úgy írni, hogy ha kedves párja, férje, élettársa, barátja, szeretője (igen, direkt ködösítek) véletlenül elolvassa, ne érezze magát szarul vagy megbántva. De baaaaaazdmeeeeeg....... :)
Az egy dolog, hogy én nem vagyok egy széplelkű, hamvas virághasonlatokat szóró, rózsaszín tüllszoknyában ugráló, micimackókat és pöttömnyi gyermeket imádó, gügyögve beszélő, álmodozó, denielsztílt olvasó, vigyél-el-vacsorázni-és-a-tengerpartról-nézzük-a-naplementét-miközben-szerelmes-szavakat-suttogsz-a-fülembe-és-eszedbe-sem-jut-a-szex felépítésű karakter, de ettől még teljes mértékben elfogadom a romantikusokat. Merthogy az is kell a tápláléklánchoz. Gondolom :)
A környezetemben nincs is ilyen illető. Valahol távol talán akad mégis egy, aki viszont kicsapta a biztosítékot, és elvitte a díjat a görcsös röhögés, sajnálkozás és bizonyos fokú életképtelenség kategóriában. 
Nem tudok róla sokat, szerencsére.
Hogy ne tűnjek akkora parasztnak, mint amekkora valójában vagyok, szeretném hangsúlyozni, hogy remélem ő, és a környezete számára ez a hozzáállás természetes, és boldog, harmonikus kapcsolatban áll mindenkivel és mindennel. 
Ez tényleg nem rosszindulat. Nem is lenézés. De akkor sem bírom ki röhögés és komment nélkül. Főleg úgy, hogy figyelembe veszek plusz információkat is. 
Szép dolog a műkaja, amiket lefényképeznek és szakácskönyv illusztrációként használnak fel, de mit sem ér, ha a könyv készítője farkaséhes.
Érdekes módon az ilyen egyedek (melyeket talán rosszindulatot feltételezve életképteleneknek nevezek) mégis kivívják maguknak, hogy királynőként kezeljék őket. Nyilván ehhez olyan ember(ek) kell(enek), aki (k) alkalmas(ak) arra, hogy a füttyögés ritmusára járják haldokló násztáncukat. 
Talán túl ... nem is tudom mi a jó szó erre ... földhöz ragadt, romantikátlan, gyakorlatias vagyok, de egy férfinak akkor is kurvára szüksége van a szexre, ha hajlandó eme szükségletet magasabb eszmék érdekében hanyagolni, illetve lemondani róla. De baaaaaaazdmeeeeg! :) Ez is egyfajta szükséglet, igaz nem szellemi táplálék, de a testnek is vannak igényei, és most nem akarok jönni a Maslow-féle hierarchia piramissal, (demárpedigcsakazértis) de hogy a túróba lehet elvárni, hogy valaki feljebb lépjen, ha az alsó szintek nincsenek meg?


Reflex-szerűen tör elő belőlem a lázadás, és lázadásra szólítanám azt is, aki ebben az elnyomásban él. Aztán persze ott a másik oldal, hogy lehet hogy ő így boldog. Mindenkinek más a viszonyítási pontja, az, hogy honnét indul ki, és mit tart jónak. És ugyan milyen alapon pofáznék bele, ha neki ez jó? (Nédd' má, még a végén kiderül, hogy tapintat is szorult belém). Nem ismerem a tényeket, nem abban a környezetben élek, nem olyan helyen és nem úgy nőttem fel. Csak néha meghallom az enyhe panaszt, ami halkan suttogva, árnyaltan van kimondva, és azt gondolom, hogy mindenkinek joga van a boldogsághoz!
És az önmegvalósításhoz.

2012. július 24.

A mai nap mondása:
"Nem kell észt osztani. Neked is szükséged lehet még rá, akinek osztanád az meg régóta el van nélküle. "


Ezzel szeretnék boldog keddet kívánni mindazoknak, akiknek mosolyogva, lassan vágnám el a torkát :)

2012. július 19.

2012. július 12.

Néha már-már "perverz" elégedettség érzéssel tölt el az, amin mások megbotránkoznak, vagy épp elszörnyülködnek. Biztos gonoszság. Na erről aztán végképp nem írhatok, mert még azok is kitérnének a hitükből, akik pedig ismernek.. na jó, ők nem. De biztos kapnék pár csúnya pillantást. 
Nagyon kikívánkozna, de még túl friss. 
Van aki sír.
Nem "illik" ilyenkor röhögni és okoskodni. Pedig istenemre de jól esne...
Gyűlölöm az álszentséget és a látszatot. Mindig van a háttérben valami.
És gyűlölöm a kivételezést.

Rába*tál te ribanc :D

2012. július 10.


Egy több lépcsős állásinterjún veszek részt mostanában. Először felhívtak telefonon, majd 3 perc után eldöntötték, hogy alkalmas vagyok a személyes megmérettetésre is.
Egy AC-re hívtak be, de aztán az élet úgy alakította a dolgokat, hogy kb fél órás személyes interjú lett belőle. Azok közül is az érdekesebbik fajtából. Aztán küldtek e-mailen egy személyiség tesztet, amit ki kellett tölteni. Ez lett az eredmény:

Emberekkel való kapcsolat
Crisyta számára a vezetői szerepkört igénylő helyzetek egyáltalán nem testhezállóak: kevéssé szereti
meggyőzni és egyáltalán nem szereti irányítani az embereket.
Kifejezetten kerüli azokat a szerepeket, ahol másokra hatást kellene gyakorolnia, és többnyire tartózkodik attól, hogy önálló véleménnyel álljon elő.


Népszerűtlennek tartott véleményét időnként inkább megtartja magának és az általános konszenzushoz igyekszik igazodni. Igen valószínűtlen, hogy társas helyzetekben határozottan igyekezne érvényre juttatni az álláspontját. Törekszik arra, hogy mások véleményét is tekintetbe vegye munkája során, s ekképp hajlamos a közös részvételen alapuló irányítási stílusra. Általában elég világos elképzelése van arról, hogy milyen irányban akarja befolyásolni az eseményeket, s többnyire kész arra, hogy felvállalja a döntés felelősségét e célok eléréséhez. Hisz a munkatársak meglehetősen szoros, feladatorientált ellenőrzésében, abban, hogy rajta kell tartania a szemét a részleteken, de - úgy tűnik - e kontrollt kellő rugalmassággal gyakorolja. Nagyjából annyira vonzza a csoportmunka, mint bárki mást, de igen csekély igénye van arra, hogy a csoport vezetője legyen, inkább a többieket támogató szerepkörben tud jó teljesítmény nyújtani.


Megleli az arany középutat az őszinteség és a diplomatikusság között, s ez valószínűleg harmonikus munkahelyi kapcsolatokhoz vezethet. Általában uralkodik az érzelmein és ezt másoktól is elvárja. Miközben az emberek olyasvalakinek látják, aki nem is túl gyorsan, de nem is különösebben nehezen köt barátságot, kellően szeretetreméltó egyénisége azzal az igénnyel párosul, hogy fenntartsa kapcsolatait, s teljesítse társadalmi kötelezettségeit. Nagyjából annyira szereti a társas helyzeteket, mint bárki más. Ismerősök körében, projekt munkában, csapattevékenységben valószínűleg sokkal jobban feltalálja magát, mint idegenek közt. Kritikus személyiség, aki nagyon kevéssé szereti az öncélú csevegést. Emiatt kritikáját néha túlságosan negatívnak tartják. A munkatársaihoz fűződő kapcsolatainak másoknál kissé kevesebb jelentőséget tulajdonít, de nagyjából annyi figyelmet fordít a többiek érdekeire, mint saját szükségleteire. Miközben jó egyensúlyt tart fenn a konzultálásra való igény és a cselekvőkészség között, természetétől nagyon távol áll a parancsolgatás, az emberek magabiztos irányítása, meggyőzése.


Crisyta a többiekhez hasonló mértékben szereti önnön teljesítményét a másokkal való versengés tükrében
látni. Szereti, ha az emberek ismerik és elismerik a teljesítményét, értékeli a státusszimbólumokat és tiszteli a
fölötteseit - de mindezt nem viszi túlzásba. Másoknál talán kissé jobban odafigyel arra, hogy a teljesítménye ismertté váljon, és kissé nagyobb figyelmet fordít a munkára, mint az emberek érzéseire, ami néha arra vezethet, hogy az emberek érdekeire, szükségleteire nem jut elég figyelme.


Hajlamos arra, hogy munkatársai problémáit meghallgassa, és néha a szükségleteikre együttérző, segítőkész módon reagál (talán olyankor, amikor ezt valóban fontosnak érzi). Az a tény, hogy neki magának viszonylag ritkán kell érzelmi problémákkal szembenéznie, kissé megnehezíti számára, hogy érzékenyen, empátiával reagáljon arra, ha valamelyik munkatársa munkaidő alatt személyes problémáját szeretné megbeszélni vele (talán azért, mert inkább a munkahelyi követelményeknek szeretne megfelelni).
Kellően éles megfigyelője másoknak és érti szükségleteiket, de néha talán kicsit kritikusabb, mint együttérző.


Gondolkodási stílus 
Crisyta gondolkodási stílusa strukturált, hatékony és jól szervezett, és a problémák kezelése során egyformán épít az adatokra és a megérzéseire. Egyaránt van érzéke a hagyományos megközelítésre és az újításra. A számok és "kemény adatok" sokkal jobban érdeklik, mint az emberek viselkedésének indítékai, de másokhoz hasonló mértékben igyekszik megérteni a különböző szokásokat és tiszteletben tartja munkatársai kulturális hátterét.

Érdeklődése a művészetek iránt eleven, s emellé megfelelő gyakorlati orientáció is társul.

Crisyta szemlélete kiegyensúlyozott a változás kedvelése és a stabilitás értékelése illetve a hagyományos és
modern értékek között. Egyes változásokhoz pozitívan, másokhoz inkább elutasítóan viszonyul, de ő maga ritkán áll ki erőteljesen azért, hogy ötleteit megvalósítsák. Fejlett szellemi érdeklődéssel rendelkezik. Ez a tulajdonsága kritikai és elemző gondolkodásával társulva lehetővé teszi számára, hogy jól kezelje az elméleteket és modelleket. Képes arra, hogy időnként figyelemreméltó komplexitású és mélységű elgondolásokkal és megoldásokkal álljon elő.


Újításai inkább a gyakorlati megvalósítás szándékáról tanúskodnak, semmint elvont meglátásokról. Újító és az újításokhoz alkalmazkodó készsége egyaránt másokhoz hasonló mértékű. Nem csupán jó képzelőerővel bír, de nagy hatékonysággal ügyel a hosszú távú célokra, s ez arra utal, hogy jó stratéga. Bár úgy érzi, kellően gazdag gondolatkinccsel büszkélkedhet, másoknál valamivel kevésbé tűnik magabiztosan meggyőző egyéniségnek, és ez kissé megnehezíti ötletei elfogadtatását. Másoknál kicsit kevésbé rámenősen próbálja rávenni munkatársait sokféle újításának megvalósítására, s így valószínűleg kissé túl könnyen fogadja el e téren a kompromisszumokat.


Crisyta megtervezi feladatait, de ha úgy érzi, szükség van rá, kész változtatni a terveken. Különösen
rendszeres gondolkodó, aki munkáját nagyon pontosan megszervezi és fegyelmezetten végrehajtja. Akkurátusan dolgozik: nagyon odafigyel a részletekre, és ügyel arra, hogy időre elvégezze a feladatait. Kellő érzéke van aziránt, hogy előre gondolkozzék, s másokhoz hasonló energiákat képes mozgósítani annak érdekében, hogy terveit megvalósítsa. Másokhoz hasonló mértékben szereti megtervezni a munkáját, de az átlagnál kissé hajlamosabb arra, hogy elképzeléseit mások véleményének tükrében szemlélje. A módszerességhez, kitartáshoz és pontossághoz széles látókör társul, s ez hatékony kombinációja a részletekre való figyelemnek és az átfogó gondolkodásnak.


Miközben rajta tartja a szemét minden apró részleten, ítéletei is többnyire találóak. Különösen módszeres, precíz, rendszeres, szervezett, a határidőket tisztelő munkáját elősegíti átlagos (a munka szempontjából optimális) szorongásszintje.
Reális kockázatot vállalva hozza meg döntéseit, így nem esik nehezére, hogy ígéretét betartva határidőre fejezze be a vállalt munkát.


Érzelmek
Crisyta érzelmei, motivációja kiegyensúlyozott: nem érzelemmentes, de nem is túlságosan heves, valamint a
nehéz helyzeteket is nagyjából annyira bírja cérnával, mint mások. Reális életszemlélettel közelít a munkahelyi
feladatokhoz: nem akar mindenáron első lenni, de örül a jó teljesítménynek. Szorongásszintje valahol az ideálisnak tekintett "közepes" körül van. Törődik azzal, hogy munkája során megállja helyét, de rendszerint nem izgatják fel az élesebb munkahelyi helyzetek sem.


Nem aggódik többet, mint bárki más, s ez hozzájárul ahhoz, hogy társaságban kellemes embernek tartsák. Erősen szervezett, felelős munkastílusára jótékony hatással van közepes (ideális) szorongásszintje. Míg szorongásszintje az ideális közepesnek mondható, a jövőt másoknál kissé sötétebb színekben látja (noha ezt az enyhe pesszimizmust ő maga valószínűleg realista életszemléletként éli meg). 


Jól tűri a kritikát és a rosszindulatú megjegyzéseket, és kellő egyensúlyt tud tartani a visszafogottság és a nyitottság között. Jól tud alkalmazkodni a legkülönbözőbb emberekhez (ebben segít neki kiegyenlített feszültségszintje és az, hogy igen kevéssé sértődékeny). Habár belülről többnyire eléggé magabiztos és jól védett, e biztonságot nem kifejezetten érvényesíti a másokhoz fűződő kapcsolataiban, azaz szilárd, de másoknál kissé kevésbé meggyőző, irányító és magabiztos fellépésű egyéniségként jelenik meg.


Bár maga kellőképpen védett érzelmileg, a többiekhez hasonló mértékben érzékenyen rezonál az élet emocionális vonatkozásaira. A többiekhez hasonló mértékben kritikus szemléletű, s csak annyira hisz a látszatnak, amennyire általában az emberek. Mérsékelten pesszimista szemlélete miatt azonban többnyire könnyebben észreveszi a problémákat, mint a lehetőségeket.


A problémák gyakorlati és elvi vonatkozásait egyaránt képes szem előtt tartani, mindamellett enyhén hajlik arra, hogy mindig a legrosszabb esetre számítson. Kissé pesszimista személyisége ellenére kicsit hangsúlyosabb benne a társaság, a munkatársakkal való törődés, mint az őszinte szókimondás igénye. Kritikus alkat, akiben erősebb az emberek érzései és gondolatai iránti érdeklődés, mint az irányításuk iránti vágy.


Kiegyenlített személyiségnek tűnik abban az értelemben, hogy a munkahely és a magánélet egyformán fontos a számára. A magas színvonalú teljesítmény iránt épp annyi elkötelezettséget érez, mint bárki más, s ezt mérsékelt győzni akarása is elősegíti: örül, ha jobban teljesít másoknál, nem könnyen törődik bele az esetleges kudarcokba, de nem túlozza el a sikerek és a kudarcok jelentőségét. Ki nem állhatja a tétlenséget, mindig keres magának elfoglaltságot és kellő energiája van a munkához, de nem tűz ki maga elé túlságosan nehéz célokat, és talán nem tesz meg mindent azért, hogy a munkahelyén a lehető legtöbbet hozza ki magából (az is lehet, hogy fizikai erejét, energiáját a szabadidős tevékenységeire tartalékolja).


Kiegyensúlyozott személyiségére utal az, hogy a tekintélyre és tiszteletre éppannyi igényt támaszt, mint bárki más, hogy másokhoz hasonló mértékben törekszik a sikerre, s ezt a kiegyensúlyozottságát segíti közepes (optimális) szorongásszintje is. Előmenetelére vonatkozó tervei strukturáltak, jórészt részleteikben is megtervezettek, míg az e tervek által képviselt értékek valamiféle egyensúlyt mutatnak a hagyományos normák és a siker fantáziadúsabb formái között. A lehetőségeket alaposan fontolóra veszi, de mindamellett elég hamar elhatározásra jut. Kiegyensúlyozottan nyugodt szemléletének megfelelően a döntéshozatala is kiegyensúlyozott: se nem túl gyors, se nem túl lassú (a probléma jellegéhez igazodó). 


Végül: vezetői hatékonyságát bizonyos körülmények között csökkenti, hogy demokratikus együttműködésre való hajlama miatt akkor sem nagyon hajlandó erőteljesebb irányításra váltani, ha a reálisan megalapozott döntéseinek végrehajtásához erre lenne szükség.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 


Amúgy meg: eldőlt. 
Július 29. 
Kezdődik...