Még két hét ...
Kicsit félek, és nagyon izgulok. Voltam már nyaralni szülőkkel, osztálytársakkal, baráttal az erdőben sátorozni, egyedül külföldön - bár az nem nyaralás volt.
De sosem voltam még úgy igazán nyaralni, azzal, akit szeretek, szállodában, ahol minden nap megágyaznak, reggelit és vacsorát adnak és gyakorlatilag gondoskodnak arról, hogy jól legyünk.
Ebben az évben megadatott ez is.
Legszívesebben már most elkezdeném összeírni, hogy mi az, amit vinnünk kell majd magunkkal. :)
- - - - - - - - - - -
Sodródás, könnyű álom, játék a szavakkal. Az egyik halacska az árral, a másik az árral szemben úszik. Összekötött uszonyok, kétirányba sodró áramlat. Nem hiszek a dualizmusban, mégis megbélyegzik: jó és rossz. Abszurd. Létezik szabadság a víz alatt?
Az egyik halacska felülkerekedik, a másik elbukik. Uszonyszegetten követi társát. A "jó" irányba halad. Alárendelten. Mert így megfelel. Azoknak is, akik egyesével tépkedik az apró pikkelyeket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése