" Megint álmodott. Megint álmodott, meglepte az álom, ledöntötte és leteperte, feltépte a mellkasát, a fülébe csaholt és vonyított az éj, hollók tépték a szemét, örvény ragadta körbe-körbe, sűrű zaj és pusztulás, varjak károgtak a fülébe - aztán mintha elsodorta volna egy szó, egyetlen mozdulat."
/Bíborgyöngyök/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése