Dübörögnek a gondolatok, a vágyak hadakoznak a józan ésszel és a biztonságérzettel. Olykor jön egy-egy hullám, mely felkap, a magasba emel és csalóka ábrándképekkel próbál csábítani ismeretlek távlatokba. Játszom a gondolattal, miközben fogom a Sors kezét, aki komisz mosollyal az arcán figyeli ábrándozásom.
Zuhanok ... test nélkül ... valami visszaránt. Felébredek. Minden olyan darabos és rideg. Én is azzá váltam. Nem tudom hova tartok ...

... ne engedd el a kezem ...